22766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gáz tisztítására
— 3 -létén is a tisztátlanságok csekélyebb eltérítését és ezek sűrűbb elhelyezkedését okozza, mint az első ábra esetében. A 3. ábrából lökés és nyomás által a kondenzált hólyagocskákból csöppek képződése van föltüntetve. A 4. ábra a tisztító-anyag csöppjeinek a gázlökés által előidézett szétoszlásánál a zacskók képződését mutatja. Látható ebből, hogy a tisztátlanságok leülepedésének lehetővé tételére a helyett, hogy a gázsebességet csökkentenők, a gáznak a tisztító-anyag ellenében való sebessége egy bizonyos minimális mértéken túl való növelése által a tisztítás ugyanazon fokát, további fokozása által pedig nagyobb fokú tisztítást érhetünk el. Az 5. ábrában a gáznak a tisztító-anyag ellenében való relatív sebességének a tisztítás fokára való befolyása egy összehasonlító grafikai ábrázolás által van bemutatva, ugyanazon mennyiségű tisztító-anyagnak ugyanazon mennyiségű gázra ugyanazon időn át való behatását föltételezve. Ha ezen diagrammban (0, Y) ordináták gyanánt a tisztítási fokokat (0, X) abscissák gyanánt pedig a gáznak a tisztítóanyaggal szemben való relatív sebességét hordjuk föl, az (1) görbe ama tisztítási fokokat ábrázolja, melyeket a tisztátlanságoknak saját súlyuk folytán való leülepedése eredményez. Látható e diagrammból, hogy a tisztítás foka annál nagyobb, minél kisebb a sebesség, hogy tehát a tisztítás foka egy bizonyos sebességnél minimum, azaz null lesz. E pont az (1) görbének az abscissatengellyel való (6) metszéspontja. A (2) görbe azon tisztítási fokokat jelképezi, melyeket a gáz és a tisztító-anyag közti ütközés és súrlódás eredményeznek. Látható, hogy e görbe a nullpontból kiindulva emelkedik, tehát hogy az (1) görbével ellentétben nagyobb tisztítási fokot érünk el, ha a sebesség nagyobb lesz. Ha a két eljárási egyesítjük, ezáltal kisebb sebességnél nagyobb tisztítási fokot érhetünk el, mint aminőt az (1) görbe mutat, ami különben a (3) görbéből látható, mely az össztisztítási fokokat ábrázolja Látható ebből, hogy az abscissatengely (5) pontjában a tisztításra a legkedvezőtlenebb sebesség uralkodik. A (0—4) abscissa a létező gázmosók zónája, a (4—7) abscissa a gyakorlatilag hasznavehetetlen zónát képviseli, míg a (7- X) abscissa a gáztisztítók zónája a gáznak a tisztító-anyaggal szemben nagy relatív sebességénél. Ezen elven, azaz a gáznak a tisztítóanyaggal szemben való relatív sebessége bizonyos minimális határon túl való fokozásán és ezzel a tisztátlanságoknak kényszerített kicsapódásán, mely müveletet az itt szükséges csekély gázkeresztmetszetek, valamint ezzel a gázsebesség csökkentése által való tisztítással szemben ugyanazon mennyiségű tisztító-anyag sűrűbb eloszlása támogatják, alapszik a szóban forgó új gáztisztítási eljárás. A mellékelt rajz 6. ábrája egy ezen eljárás véghezvitelére alkalmas készülék függélyes metszetét mutatja. Az (a) gázvezetékből a (b) tolóajtó becsukott és a (b2) tolóajtó kinyitott állapotában a gáz a (c) csőbe áramlik, azután egy (h) sugaras fúvó-, természetes túlnyomás- és hozzátartozó szűkített (d) cső segélyével, vagy egyéb alkalmas módon gyorsíttatik, úgy hogy nagy sebességgel lép az (f) csőbe. Itt a gáz a vele szemben a fg) fúvókából nagy sebességgel és finoman eloszlott állapotban beáramló tisztító-anyaggal ütközik és az ezáltal előidézett erős lökés éí a két rész nagy súrlódása folytán majdnem valamennyi a gázban foglalt tisztátlanság, mint korom, por és kátrány kiválik. Az (f) cső további szűkülése következtében e művelet bizonyos mértékben megismétlődik, úgy hogy a (bl) tolóajtó nyitott állapotában rendkívül nagy tisztaságú gáz vezethető a fölhasználás helyére. A tisztátlanságokat tartalmazó condenzátum egy az (f) és (d) csöveket egymástól elzáró (e) edényben gyül össze, úgyszintén a fenékedényben, ahonnan azután eltávolítható. Az elrendezés természetesen az elv lényeges változtatása nélkül, többféle variáczióknak lehet alávetve.
