22759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czement előállítására
hozzáadással, hanem egyedüli hatása abban áll, hogy a hiányzó CaO, illetve Ca(OH)3 molekulát viszi be az I. alatti vegyület megbontása czéljából. Mindig egy molekulával ,o/C a több hatásképes mész szabadul föl, mely a zárt normális szilikátvegyület további molekuláira hat, mint az alábbi képletekből látható: Si < + [Si 02 + 2 CaO] + Ha 0 = 2 SiOa + 4CaO -j- H2 0. u\ 0/ Ca 2 Si02 + 4CaO + Si A csekély mészhozzáadás mintegy csak arra szolgál, hogy megindítsa egy labilis vegyület bomlását, melynek következtében ismét egy újabb mészmennyiség szabadul föl és a termék a czement tulajdonságait veszi föl. Ehez képest a hozzáadandó mész mennyisége, mely ilyen esetekben veendő, igen csekély és 2 —5% között marad. A vízzel granulált kohóhomokfajok szulfidvegyületeik* következtében nagy mennyiségű meszet igényelnek a szulfidok romboló hatásának egyensúlyozása czéljából, ellenben a nagy mértékben oxidált, levegővel kezelt salaknál, mint föntebb említettük, esetleg a legcsekélyebb mészmennyiség is elegendő. Kötöttek ugyan már műköveket csekély mennyiségű, pl. 10% mésszel is, de megjegyzendő, hogy a műkőnél csak mintegy arról van szó, hogy egy soványító anyag fölületét összeragasszuk, míg a czement egész tömegében csak kötőanyag és «testek)) előállítása végett még egy soványítóanyag hozzákeverésére szorul. Ismeretes az is, hogy a kohóliszt mint ilyen magában vagy kevés mész hozzáadásával lassanként megkeményedik és mésztejjel keverve műkövek előállítására használják föl. Azonban az ilyen termékek lassú megkeményedésük folytán egyáltalában nem tekinthetők ezementeknek, minthogy ellentétben a jelen eljárással előállított termékkel, a kötés időtartama a huzási szilárdság és hidraulikus tulajdonságok tekintetében egészen más fizikai sajátságokkal birnak. +H2 0 = 3 Si02 + 6Ca 0 -f H2 0. Az eljárást akkópen hajtjuk végre, hogy levegővel kezelt salakhoz, melyet az alább leírandó módon főmennyiségében az I. alatti vegyületből állónak ismertünk föl, bármilyen vegyület alakjában kevés meszet őrölünk hozzá oly czélból, hogy olyan normális kötőképességü czementet kapjunk, amilyen a 20,293. számú szabadalom eljárása szerint előállítható. Annak a megállapítása, vájjon a salak mészhozzáadást igényel-e, többféleképen történhetik. Ismertető jel gyanánt szolgál első sorban az, hogy a termék nem hidraulikus abban az értelemben, mint a normális czementek. Egy másik és érzékeny próba abban áll, hogy megállapítjuk, vájjon az őrölt termék kevés víz hozzáadásával reagál-e a szénsavra avagy nem? Ezt legkényelmesebben a hőmérséklet mérésével állapítjuk meg, mialatt a habarcsot szénsavval kezeljük. Ha a termék szénsavval erősen reagál, ez annak a jele, hogy szabad mész van jelen és hogy mész hozzáadására szükség nincs; ha azonban a reakczió elmarad, ez azt bizonyítja, hogy a termék kizárólag zárt szilikátvegyület (I. képlet) és hogy az I. képlet szerinti zárt vegyület megbontása egy megindító lökést igényel. Föltaláló határozottan kiemeli, hogy a föntebbi theoretikus fejtegetéseket nagy terjedelmű kísérletei alapján helyeseknek tartja ugyan, azonban nem tekinti azokat kötelezőknek eljárásának magyarázatára, hanem ellenkezőleg, csakis az eljárást mint olyant
