22749. lajstromszámú szabadalom • Sűrített levegővel táplált tüzelés nehezen gyulladó és szénszegény tüzelőanyagok elégetésére

- 2 -vételével szerkesztett tüzelés a mellékelt rajzokban egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a tüzelés függélyes hosszmetszete ; a 2. ábra metszet az 1. ábrának C -D vonala szerint; a 3—6. ábra metszetek az 1. ábrának E—F, G—H, I-K, L-M, ill. 0—P vonalai szerint. A sűrített levegőnek az 1. pont alatt említett egyenlőtlen hatásának megakadályozására a mellső (a) és hátsó (b) légelosztó szekrényt (2. ábra) rendezzük el, oly czélból, hogy a rostély mindkét oldalához egyenlő kezdeti nyomással bíró sűrített levegő vezettessék. A légelosztókat a sűrített levegővel a közös (c) csövön és az (f) tolattyúkkal ellátott (d), ill. (c) csöveken át tápláljuk. Az (a) és (b) légelosztók egyes (ql, q2, q3, q4) szakaszokból (2. ábra) vannak összetéve, úgy hogy az 5. pont alatt említett hátrányt heszüntetjük és kevés mintával a legkülönbözőbb szélességű elosztó szekrényeket alkothatjuk. A légelosztók két (k) és (i), ill. (kl) és (il) hosszkarikára (Lábra) vannak osztva. A tulajdonképeni légelosztó kamrákat az (i) és (il) szakaszok képezik, míg a kisebb (k), ill. (kl) kamrák az (1) rostélycsövekbe jutó hamu fölvételére szolgálnak. A (k), ill. (kl) kamrák az (o) záró lemezzel ellátott közös (n) gyújtőcsővel vannak összekötve, melyből a hamn az (o) lemez nyitásakor a berendezésben uralkodó nyomás folytán kifuvatik, miáltal a 3. alatt említett hátrányokat szüntetjük be. Az (a) és (b) légelosztók (i), ill. (il) kamráihoz a rövid (g) csőtoldatok (1. és 5. ábra) csatlakoznak, mellyel az (1) elosztó rostélycsövek belső 'hüvelyek segélyével vannak összekötve. Az (1) csöveket a 4. alatt említett hátrányok beszüntetése czéljából ovális harántmetszettel készítjük, mivel az armatúrák ovális csöveken el nem foroghatnak és ily csövek külön megerősítő szerkezeteket fölöslegessé tesznek, az elgörbülésnek pedig jobban ellenállnak, mint a körharántmetszetú csövek. Azonkívül ugyanoly szélességű tüzelő térben több ovális cső fér el, mint harántmetszetű. Az (1) csövek másik vége (p)-nél a hosszabb (h) csőtoldatokba mozgathatóan van beillesztve, hogy a csöveknek a hő hatása okozta kiterjedése meg ne akadályoztassék és így a csövek elgörbülése elkerültessék. A (h) csőtoldatok a (k), ill. (kl) kamrákba torkolnak, melyekben a hamú az említett módon való kifúvásáig összegyúl. Az (1) csövek a sűrített levegővel fölváltva, jobbról és balról tápláltatnak, és pedig az első cső a mellső (a) légelosztóból, a második a hátsó (b) légelosztóból és így tovább, úgy, hogy pl. a páratlan számú csövek elülről, a páros számúak pedig hátulról tápláltatnak. Még egyenletesebb nyomás elérése czéljából az (1) csövek az (i), ill. (il) kamarák felőli részükön, még pedig hosszuknak körülbelül két harmadrészén, a szűk (r) lyukakkal vannak ellátva, melyek akként vannak elrendezve, hogy két-két lyuk után fölváltva egy-egy lyuk következik, míg a cső harmadik harmadában egymástól megfelelő távolságban egyenes vagy rézsútos (s) hasítékok vannak befűrészelve, mivel máskülönben a csövek hátsó részében a nyomás tetemesen csökken. Ezen (s) hasítékok rézsútosan vannak bemetszve úgy, hogy azoknak egyik határlapja a hasítékot vízszintes vetületben födi és ezáltal hamurészecskéknek a csövekbe való bejutását nagy mértékben megakadályozzák. Az (1) csövek a 2. alatt említett hátrányok beszüntetésére az (m) rácsrostélyokkal (2. és 4. ábra) vannak ellátva, melyek megfelelő számban a csövekre vannak tolva. Az (m) rostélyok a (t) oldalrészekből (4. ábra) és (u) fejrészekből (3. ábra) vannak összeállítva. A (t) részekben hasítékok vannak kiképezve, hogy a természetes léghuzam által létesített légáram oldalas irányban is jól áramolhasson. Az (u) részek az (1) csövek harántmetszetének megfelelő nyílásokkal vannak ellátva,