22741. lajstromszámú szabadalom • Síkszita

hat ugyan, de a szitált anyag az agyak között át nem vonulhat. A kefék agyai, vagy teltek (8. ábra), vagy (r) nyílásokkal vannak ellátva (7. ábra), melyeken át az át nem szitált őrlemény a következő alsó szi­tára hullhat. A kefék agyaira két részből álló fülek segélyével vannak erősítve. Az egyik (s) rész a (p) agyra rá van szö­gecselve, míg a másik (u) rész csavarok segélyével akként lazítható, hogy a keféket tetszőlegesen el lehet fordítani és be lehet állítani. Az (e) tengely fölső végén egy csapágy­ban van ágyazva, mely fölött egy az őrle­mény beadagolására szolgáló (v) tölcsér van I elrendezve. A 10—12. ábrákon föltüntetett síkszita, mely szintén az alsó szitafölületeknek ke­fék segélyével való kényszermozgású tisz­tításával működik, a fönt leírt síkszitától csík abban különbözik, hogy nála az át nem szitált őrlemény egy magasabban fekvő sű­rűbb szitából egy a szitaszekrény sarkában elrendezett (rl) nyíláson át egy alatta lévő szitához vezettetik. Ezen berendezés azon előnnyel bír, hogy a síkszita teljesítőké­pessége és szitáló fölülete növekszik, mint­hogy az őrlemény a szitaszekrény forogva lengő mozgása által és szállítólemezek ál­tal a szitán spirálvonalban keringeni kény­telen, miáltal az alaposan átszitáltatik. Az át nem szitált őrlemény a szita oldal­falaira erősített (q) szállítólemezek által az (rl) nyílásba szállíttatik és egy ezen czélra szerkesztett (t) tölcséren, vagy egy az (rl) nyílás alatt elrendezett lejtőn át a követ­kező alsó szitára hull, a mi annyiszor is­métlődik, a hány szitát a szitaszekrény tar­talmaz ; az át nem szitált őrlemény végül az (r2) nyíláson át kivezettetik. Az átszitált őrlemény a (c) kúpos falra hull és szintén (q) szállítólemezek segélyé­vel a szita oldalfalában elrendezett (r3) nyí­láson át a szitaszekrény egyik sarkába vi­tetik és pedig oly módon, hogy mindegyik kúpos falról a szitált anyag egy másik szi­taszekrénysarokba vagy csatornába szállít­tatik. A (q) szállítólemezek a 13. és 14. ábrán vannak föltüntetve ; ezen lemezek a szita­szekrény közepe felé vannak irányítva és két hosszúkás (w w) nyílással bírnak, me­lyek az őrlemény alapos megkeverését esz­közlik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egyszerű, vagy kombinált síkszitáknál vízszintes (a) sziták alkalmazása és ezek­nek alul alkalmazott, kényszermozgású (b) kefék segélyével való olyatán tisztí­tása, hogy a (g) kiegyenlítőtárcsa ex­czentrikus (f) toldata által egy továb­bító segélyével forgatott (h) fogaskerék egy (j) lánczkerék, (k) tengely és (n) fo­gaskerék segélyével az (m) fogaskere­ket hajtja, melynek agyába a kefék (e) tengelye van erősítve. 2. Az 1. pontban védett síkszitánál : a) a kefe (p) agya és a szitakeretek és kúpos falkeretek közötti köznek (o) flanelbetétek segélyével való tömítése, mely betétek a (z) és (y) agyakra van­nak erősítve ; b) a (b) keféknek (p) agyaihoz két részből álló fülek segélyével való meg­erősítése, a hol is az egyik (s) fülrész az agyra rá van szögecselve, míg a másik (u) rész csavarok segélyével meglazít­ható, a kefe tetszőleges elfordítása és beállíthatása czéljából; c) az (a) sziták és a (c) kúpos falak oldalfalaira (q) szállítólemezek alkalma­zása, melyek sugárirányban fekszenek és (w) hosszirányú kivágásokkal vannak el­látva, melyek az átszitált és az át nem szitált őrleményt megfelelő (rl) illetve (r3) nyílásokba szállítják. 3. Az 1. és 2. pontokban védett síkszitának egy kiviteli alakja, melynél mindegyik (a) szita számára a szitaszekrény egy sarkában egy (rl) nyílás van elrendezve, melyen át az át nem szitált őrlemény a fölső szitából tölcsérek vagy lejtős fa­lak útján a következő alatta fekvő szi­tára hull. FM.LM DÍazvtNy I *MAÍÁO NVOMDAJA BUDAPESTEN. (2 rajzlap melléklettel.)

Next

/
Thumbnails
Contents