22741. lajstromszámú szabadalom • Síkszita

hat ugyan, de a szitált anyag az agyak között át nem vonulhat. A kefék agyai, vagy teltek (8. ábra), vagy (r) nyílásokkal vannak ellátva (7. ábra), melyeken át az át nem szitált őrlemény a következő alsó szitára hullhat. A kefék agyaira két részből álló fülek segélyével vannak erősítve. Az egyik (s) rész a (p) agyra rá van szögecselve, míg a másik (u) rész csavarok segélyével akként lazítható, hogy a keféket tetszőlegesen el lehet fordítani és be lehet állítani. Az (e) tengely fölső végén egy csapágyban van ágyazva, mely fölött egy az őrlemény beadagolására szolgáló (v) tölcsér van I elrendezve. A 10—12. ábrákon föltüntetett síkszita, mely szintén az alsó szitafölületeknek kefék segélyével való kényszermozgású tisztításával működik, a fönt leírt síkszitától csík abban különbözik, hogy nála az át nem szitált őrlemény egy magasabban fekvő sűrűbb szitából egy a szitaszekrény sarkában elrendezett (rl) nyíláson át egy alatta lévő szitához vezettetik. Ezen berendezés azon előnnyel bír, hogy a síkszita teljesítőképessége és szitáló fölülete növekszik, minthogy az őrlemény a szitaszekrény forogva lengő mozgása által és szállítólemezek által a szitán spirálvonalban keringeni kénytelen, miáltal az alaposan átszitáltatik. Az át nem szitált őrlemény a szita oldalfalaira erősített (q) szállítólemezek által az (rl) nyílásba szállíttatik és egy ezen czélra szerkesztett (t) tölcséren, vagy egy az (rl) nyílás alatt elrendezett lejtőn át a következő alsó szitára hull, a mi annyiszor ismétlődik, a hány szitát a szitaszekrény tartalmaz ; az át nem szitált őrlemény végül az (r2) nyíláson át kivezettetik. Az átszitált őrlemény a (c) kúpos falra hull és szintén (q) szállítólemezek segélyével a szita oldalfalában elrendezett (r3) nyíláson át a szitaszekrény egyik sarkába vitetik és pedig oly módon, hogy mindegyik kúpos falról a szitált anyag egy másik szitaszekrénysarokba vagy csatornába szállíttatik. A (q) szállítólemezek a 13. és 14. ábrán vannak föltüntetve ; ezen lemezek a szitaszekrény közepe felé vannak irányítva és két hosszúkás (w w) nyílással bírnak, melyek az őrlemény alapos megkeverését eszközlik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egyszerű, vagy kombinált síkszitáknál vízszintes (a) sziták alkalmazása és ezeknek alul alkalmazott, kényszermozgású (b) kefék segélyével való olyatán tisztítása, hogy a (g) kiegyenlítőtárcsa exczentrikus (f) toldata által egy továbbító segélyével forgatott (h) fogaskerék egy (j) lánczkerék, (k) tengely és (n) fogaskerék segélyével az (m) fogaskereket hajtja, melynek agyába a kefék (e) tengelye van erősítve. 2. Az 1. pontban védett síkszitánál : a) a kefe (p) agya és a szitakeretek és kúpos falkeretek közötti köznek (o) flanelbetétek segélyével való tömítése, mely betétek a (z) és (y) agyakra vannak erősítve ; b) a (b) keféknek (p) agyaihoz két részből álló fülek segélyével való megerősítése, a hol is az egyik (s) fülrész az agyra rá van szögecselve, míg a másik (u) rész csavarok segélyével meglazítható, a kefe tetszőleges elfordítása és beállíthatása czéljából; c) az (a) sziták és a (c) kúpos falak oldalfalaira (q) szállítólemezek alkalmazása, melyek sugárirányban fekszenek és (w) hosszirányú kivágásokkal vannak ellátva, melyek az átszitált és az át nem szitált őrleményt megfelelő (rl) illetve (r3) nyílásokba szállítják. 3. Az 1. és 2. pontokban védett síkszitának egy kiviteli alakja, melynél mindegyik (a) szita számára a szitaszekrény egy sarkában egy (rl) nyílás van elrendezve, melyen át az át nem szitált őrlemény a fölső szitából tölcsérek vagy lejtős falak útján a következő alatta fekvő szitára hull. FM.LM DÍazvtNy I *MAÍÁO NVOMDAJA BUDAPESTEN. (2 rajzlap melléklettel.)