22730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép erőgázok előnyös kihasználására

bíró kazán gyanánt van kiképezve — bogy abból később szükség szerint elvonhassuk. Ebből folyik még az az előny, hogy a meleggyűjtő gyanánt szolgáló tér igen könnyen és hatékonyan látható el szigetelő köpenynyel a sugárzási veszteségek elkerülése végett. Valamely gázgép hűtőköpenyének czélszerű szigetelése, mely köpenyben az elgőzölögtetésnek kell végbemennie, sokkal nehezebben eszközölhető, mert itt ezt a csőtoldatok vagy szelepszekrények elrendezésére alkalmazott karimák egész sorozata, esetleg maguk a szelepszekrények, valamint kenőcsövek, indikátor toldalékok és más effélék akadályozzák meg. Egy másik eszköz a gázok melege egy részének elvonására abban áll, hogy elóglietetlen nagy föliiletű súgárzótesteket helyezünk a gázmótorhenger fönt ismertetett belső terébe vagy pedig azokat a dugattyúfenék fólületére erősítjük. Ezen súgárzó testek az elégésnél meleget vesznek föl és az expanzió alatt sugárzás útján azt ismét leadják. Ezen mód egyedüli alakalmazása mellett azonban a fölhalmozott meleget nem értékesíthetjük valamely a motortól elválasztott üzemben. Mindkét eszköz egyidejű alkalmazásával azonban még egy előnyt érhetünk ei az által, hogy a sugárzótestek által fölvett meleg egy része sugárzás által az üreges testekben lévő folyadékba megy át, úgy hogy ezen folyadék tehát hosszabb időn keresztül vesz föl meleget, mint bogy ha a sugárzótestek jelen nincsenek, mi által a melegfölvétel egyenletesebbé válik. Máskülönben egyenlő körülmények között a melegfölvevőkbe akkor megy át a legnagyobb melegmennyiség, ha az elégő gázok vagy a forró termékek lehetőleg közel vannak a melegfölvevőhöz. Vegyük pl. azon esetet, hogy a dugattyúfenékhez legközelebb lévő keverékrészek csak akkor égnek el, ha a dugattyú munkalöketének egy részét már elvégezte, úgy itt a létrejövő termékek, miután a melegfölvevőtől már távolodtak, melegüknek nem oly nagy részét adnák le annak, mint hogy ha az elégés már korábban befejeződött volna. Ha ezzel ellentétben azon esetet vesszük föl. hogy az elégés már befejeződött, midőn a dugattyú a belső holtponthoz jutott, úgy a dugattyúfenékhez legközelebb eső termékek a melegfölvevőhöz közelebb tolatnak és lehetőleg nagy melegmennyiséget képesek leadni. A melegfölvevőbe átviendő melegmennyiség nagyságát tehát az által változtathatjuk, hogy a gyújtást a belső holtpont elérése előtt vagy után attól nagyobb vagy kisebb távolságban eszközöljük. A gyújtási időpont változtatását vagy kézzel vagy a regulátor segélyével önműködően szabályozhatjuk. A következő fejtegetések azon föltevésen alapulnak, hogy a gyújtás végbe megy, mielőtt a munkadugattyú belső holtpontállását elérte volna. Ha a jelenleg használatos robbanó gázgépeknél korai gyújtás következik be, úgy a diagramm az 1. ábra szerint folyik le: (a b) a robbanó keverék normális adiabatikus kompressziója, (b) a gyújtási pont, míg (b') a normális kompresszió végpontja, (b c) a (b)-nél bekövetkező gyújtás okozta hirtelen nyomásnövekedés és az e mellett föllépő erélyes melegfejlődés, (c d) további nyomásnövekedés, a kompresszió további előhaladása és a robbanó keverék utóégése folytán, (d e) expanzió, mely a robbanókeverék utóégése alkalmával, meleghozzávezetés mellett megy végbe, (e f) tisztán adiabatikus expanzió. Azon esetre, ha a belső holtponton az elégés teljesen be van fejezve, az egész (d f) vonal adabatikusan megy végbe. Ezen, zavarnélküli üzemnél nagyon előnytelen diagramm melegelvonás által átalakítható, mint a 2. ábra szerinti diagramm mutatja: (a b) a gáz és levegőből álló keverék normális adiabatikus kompressziója, (b c) a (b)-nél bekövetkező gyújtás okozta fokozatos nyomásnövekedés a kompresszió egyidejű előhaladása mellett, mi mellett a fejlődő meleget részben a melegföl vevő vagy a sugárzó testek, illetőleg mindkettő egyidejűleg a gázoktól elvonják,