22717. lajstromszámú szabadalom • Gázmérő

jesen áttört vagy karokból képezett (f) tok van elrendezve, mely ily módon lehetővé teszi, hogy a folyadék be-, a gáz pedig kiáramolhassék. Az (f) tokot egy gyűrűalakú egyensúlyozott (g) úszó támasztja alá, oly czélból, hogy a berendezés súlypontja a lengési tengelybe essék. Az (f) tok közepén a (j) kiszorító dugatytyútest (i) gömbcsuklójának fölvételére szolgáló (h) csésze van kiképezve. Ez a (j) dugattyútest hat, vagy valamely más, tetszőleges számú spirális alakú (x) szakaszra van osztva. A szakaszok fala függélyes keresztmetszetben az (i) lengési tengelyből leírt körívalakúak (3. ábra) úgy, hogy a berendezés csupáncsak a körforgás előidézésére, nem pedig a lengés előidézésére is fogyaszt munkát. Ez a tulajdonság lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a berendezést mindig oly helyzetben tartsuk, melyben a folyadék fölszine a lengési tengellyel összeessék. A 2. és 3. ábrából kitűnik, hogy a gázbeáramlás mindegyik szakaszban valamivel az. előtt szűnik meg, hogy a kiáramló nyílás a folyadék fölszíne fölé kerül. A gázmérőbe (e) csövön beáramló gáz a folyadék fölszíne fölött torkoló (el e2) ágakba oszlik el. Innen a gáz, az (x) szakaszok egyikébe jut és ott oly nyomást fejt ki, mely a szakasz másik végére ható nyomásnál nagyobb és a (j) dugattyútestet a lengési mozgás irányában elforgatja ; az egymásra következő erőkifejtések az egész berendezésnek állandó működését idézik elő. A gáz térfogata ama pillanatig, melyben a szakasz beáramló nyílása a folyadékba merül, növekedik, minek megtörténte után ebbe a szakaszba gáz többé nem áramolhatik be. A gáz már most a következő szakaszra hat és így tovább. A gáz a dugattyútest elhagyása után az (yl) részben oszlik el, innen a (k) nyíláson és az úszótesttel összekötött (1) szelepen át az (m) védőlemez mellett elhaladva az (n) nyíláson át elhagyja a mérőt. A (k) nyílás egy (kl) csillapító lemezzel van födve, oly czélból, hogy a gáz a berendezést a rendes sebességgel hagyja el. A dugattyútest lengő mozgását az (o) tengelyről a (p) csap segélyével egy az (r) fogaskerékkel kapcsolatban álló végnélküli (q) csavarra visszük át, mely a (t) végnélj kuli csavar segélyével az (s) kereket és a | (v) számláló-művet működtető (u) tengelyt mozgatja. Az (a) csészének a nem párolgó folyadékkal való megtöltése után úgy a (z) elzáró dugaszt, valamint a (d) túlfolyató dugaszt is elhelyezzük. Ha a folyadék fölszíne változik, akkor az úszóberendezés is követi a folyadékot a nélkül, hogy a (q t) áttevés működése megszakadna, ha a változás csak bizonyos határokon belül megy végbe. A folyadék fölszínváltozását egyrészt az (el e2) gázbeáramló csövek torkolata, másrészt az (1) gázkibocsátó szelep határolja. A 4. ábrán föltüntetett eltérő kiviteli módozatot az (i) gömbcsuklónak úszó gyanánt való kiképezése jellemzi. Az új gázmérőnél az alkalmazott folyadék sohasem érintkezik a külső légkörrel és ez magyarázza meg azt, hogy a berendezés a gáznyomás nagyságától függetlenül mindig egyenletesen működik. SZABADALMI IGÉNY. Gázmérő, mely a három csuklós, egy csúsztató pályás mechanizmusnak betokozásából származik, jellemezve egy kúposán forgó keresztcsukló csúsztatódarabja gyanánt szereplő dugattyútest spirális alakú szakaszai által, mely szakaszok felülnézetben spirális alakúak, függélyes metszetben pedig a lengési tengelyből leírt körívek által vannak határolva, míg a dugattyú egy úszó segélyével alátámasztott és egy a folyadékkal telt csészében a folyadék színén úszó tokban akként van ágyazva, hogy lengése közben sem a folyadék nem fejt ki ellennyomást, sem a bezárt gáztérfogat változásoknak vagy kompressziónak alávetve nincs. (1 rajzlap melléklettől.) PALLA8 BÉSZVÍNi TÁB6ASÁ0 NYOMDÁJA BUDAPESTEN.