22713. lajstromszámú szabadalom • Fatelítésre szolgáló eljárás és gép

kot és ezt a deszkára átviszi, (f) henger a fa fölületén lévő konzerváló folyadékot a fa likacsaiba és sejtjeibe benyomja és esetleg egy a hengeren lévő fölírást besajtol, (k) kefe elkeni a besajtolás után fönmaradt folyadékot. Ugyanezen gépen a fát alsó fölületén is telíthetjük. Ez esetben (1) kefe (n) tartányból szedi a folyadékot. A fa oldalfölületeinek impregnálására (o) kefék szolgálnak, melyek (m) csővezetékből folyadékkal táp láltatnak. A nyomóhengerek konczentrikus csoportosítása, valamint megfelelően kivágott keféknek négy vagy több oldalon való alkalmazása által hasáb- vagy gömbfákat ugyanezen eljárás szerint ugyané gépen telíthetünk. Hogy a konzerváló folyadékot hatékonyabbá tegyük, ezt (p) hevítő kigyócsövekkel melegíthetjük. A különböző kefék egyforma vagy különböző sebességűek lehetnek és czélszerű a keféket és hengereket rugékonyan és állítható módon ágyazni, hogy különböző vastagságú deszkákat megmunkálhassunk a nélkül, hogy a gép berendezését változtatni kellene. A telítés a fa egyik oldalán vagy egyszerre két, három vagy négy oldalán, illetve gömbfáknál egész fölületén egyszerre eszközölhető. Hogy a fa a gépen való egyszeri átvezetésénél nagyobb mennyiségű telítő folyadékot fölvehessen és ez a fába mélyebben behatolhasson, e végből (c) henger és (i) kefe közé- egy csoportja az egymás mellé és mögé elhelyezett, tompított fogakkal ellátott és a fa fölülete felé szorított (r) kerekeknek van iktatva, melyek, mielőtt a fa telíttetnék, ebbe egy számú kisebb nyílást préselnek (melyeket ezentúl «mesterséges likacsokénak fogunk nevezni). A gépnek ezen berendezése a 2. ábrán nagyobb léptékben látható. Az (r) kerekek fogai által előidézett mesterséges likacsokat (i) kefe telítő folyadékkal tölti ki, mire a likacsokba hatolt folyadék (f) henger nyomása folytán a mélyebben fekvő legfinomabb sejtekbe is nyomul. Egyúttal az előbb mesterséges likacsokkal ellátott rétege a fának annyira összenyomódik, hogy ez a réteg a faanyagot mintegy vékony rugalmas köpenyként veszi körül (2. ábra). A fogazott kerekek csoportja a fának két, három vagy négy oldalán, vagy gömbfánál konczentrikusan elhelyezve alkalmazható és a kerekek állíthatóan és rugalmasan ágyazhatok. A mennyiben a mesterséges likacsokat nem akarjuk, mint leírva, (f) hengerek segélyével zárni, hanem a fát esetleg tűzálló telítéssel is ellátni, ez esetben a tűzálló telítőanyag, melybe a már fönti eljárás szerint telített fát mártjuk, a mesterséges likacsok által képezett érdes fölületen még vastagabb rétegben is szilárdan tapad a fára, még az esetben is, ha az első és második telítőanyag közt egyéb összeköttetés nem létesülne. Ha a fát csakis tűzállóan akarjuk telíteni, akkor azt a gépen csakis mesterséges likacsokkal látjuk el, mire azután a tűzálló telítőanyagba mártjuk. Bár utóbbi sűrűbb állományú, mint a rothadás ellen biztosító telítőanyag, mégis a mesterséges likacsok folytán mélyen behatol és ugyanezen oknál fogva szorosan tapad vastag rétegben is. mely száradás után a fának majdnem leválaszthatatlan köpenyét képezi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fatelítésre szolgáló eljárás, jellemezve az által, hogy a telítő folyadékot az esetleg «mesterséges likacsok»-kal előkészített fába nyomó hengerek között besajtoljuk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás keresztülvitelére szolgáló gép, melynél a telítendő fa megfelelő tartányokból telítő folyadékkal táplált kefék közt mozgattatik, jellemezve az által, hogy a kefék által a fára átvitt folyadék hengerek segélyével besajtoltatik és az ezután fönmaradó folyadék kefék által elmázoltatik. 3. A 2. igénypontban védett gép egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy fogazott (r) kerekek által a fa fölületén számos «mesterséges likacsa idéztetik