22702. lajstromszámú szabadalom • Kanóczos Bunsen-lángzó cseppfolyós szénhydrogének égetésére

4 -második légáram juthat kissé magasabban a lánghoz. A lángzó működési módja a következő : Ha a kanóezot meggyújtottuk és a (7) csövet a palásttal együtt elhelyeztük, a kanócz fölött a hőmérséklet mindaddig, míg a Bunsen-láng teljesen ki nem fejlődik, folytonosan növekedik, tehát a fémrészek is fölmelegszenek és így nem csak a belső levegőt melegítjük elő, hanem a kanócz belső fölületén képződő és a belső cső szita­szerű nyílásain elszálló petroleumgőzőket is elragadja a belső levegő. Abban a mér­tékben, melyben a hőmérséklet növekedik, a három belső petroleumgőzőket tartalmazó légáram is erősbödik, minthogy a légáram már a kanóczcsőben előmelegíttetett. Eme három Jégáram közül az (A) üreges test palástjából jövő légáram örvénylő mozgást és így a keletkezett gázok benső keveredé­sét, végül pedig azok elégését idézi elő. A két másik, a (B) födélen és a (C) üreges­testen átáramló légáramnak, minthogy ezek (a kanócz fölött égő) lánggal nem érintkez­nek. de ennek hőhatása alatt állanak, arány­lag nagy sebességet vesznek föl és eme sebességgel érik a lángot. Ezeknek a lég­áramoknak hármas hatásuk van. A főhatásuk az, hogy nagy sebességük miatt a lángra és a külső légáramokra szívó hatást gyako­rolnak, ezeket ennek következtében gyor­sítják és úgy a lángra, mint a fémrészekre hűtő hatást gyakorolnak. Ennek következté­ben azonban egyrészt a Bunsen-láng hő­mérséklete válik állandóvá, másrészt a fém­részek sem hevülhetnek föl túlságosan. További hatása a berendezésnek az, hogy a légáramok útjukban petroleumgőzőket ragadnak magukkal, melyek a főlángban ugyancsak nagy hőhatás mellett égnek el. Harmadik hatása az, hogy a láng fölső ré­szében az el nem használt gőzök teljesen elégnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Bunsen-lángzó csöppfolyós szénhydro­gének égetésére, jellemezve három hen- | geres, egymás íölött alkalmazott (A B) ' és (C) üreges testből álló elgázosító által, mely elgázosító akként van kiképezve, hogy az (A) üreges test a belső (2) kanóczcsőben foglal helyet és falán át van törve, a (B) üreges test az első (A) üreges test fölött van alkalmazva, az (1) kanóczcsövön túlér, függélyes (11) légbevezető nyílásokkal van ellátva és a (12) csőcsonkkal ellátott (C) üreges testet viseli, melynek áttört palástfölü­lete van, úgy hogy eme szerkezet miatt csakis az elpárologtatáshoz és az elpá­rologtatási hőmérséklet föntartásához szükséges elégés mehet az izzófény vagy a fűtőhatás föntartásához szükséges el­égéstől függetlenül végbe, míg a petro­leumgőzök kiáramlásának, illetőleg az elégetendő gázkeverék mennyiségének szabálj'ozását az elgázosító vagy az izzó­test, vagy mindkettő egyidejű sülyesz­tésével vagy emelésével végezzük. 2. Az 1. alatt védett lángzónái egy beren­dezés az elgázosító önműködő eltolására, az által jellemezve, hogy az elgázosító vagy egy nagy kiterjedési együtthatóval bíró fémes rúdra vau szerelve, vagy pedig azt egy kétféle fémből készült spirálissal vagy ugyanily rúgóval kap­csolt emelőáttevés önműködően emeli és sűlyeszti. í3. Az 1. alatt védett lámpánál egy beren­dezés az izzótest önműködő emelésére és sülyesztósére, illetőleg az elégetendő keverék mennyiségének szabályozására, az által jellemezve, hogy az izzótest vagy a mellette-elrendezett és nagy kiterje­dési együtthatóval bíró fémrúdra támasz­kodó egy csőben vezetett tartórúdra van fölfüggesztve, vagy hogy a (18) tartórúd fogasrúd gyanánt van kiképezve és en­nek fogaiba egy a (28) kompenzácziós rúgó által mozgatott (25) fogaskerék fogódzik, mely a (18) rudat a hőhatás­nak megfelelően emeli és sűlyeszti. í. Petroleumkályhához vagy fűtőlámpához valő Bunsen-lángzó az 1. igény szerint, melynél a (2) légbevezetőcsővel ellátott (28) tartály a cső íölött egy úgy a pa­lástfölületén, mint a födelén áttört (A)

Next

/
Thumbnails
Contents