22604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faolaj sűrítésére és kemény gyantákat helyettesítő anyagoknak abból való előállítására
— 2 — olajat kapunk, mely közönseges oldószerekben még oldódik és a kencze- és lakkgyártásnál fölhasználható. A találmány kivitelét a következő példák magyarázzák meg. I. példa. 40 kg. dammargyantát 60 kg. faolajban föloldunk és legczélszerűbben a levegő távoltartásával körülbelül 200—250° C. hevítjük. Már 16—18 órai hevítés után az oldat a hevítés alatt megmerevedik, terpentinolajban, benzolban stb. oldhatatlan tömeggé. Ha azután körülbelül 300° C.-ra növeljük a hőmérsékletet, akkor a termék megoldvad és terpentinolajban, benzolban stb. oldódó olajjá változik át. Ivihozatal: quantitativ. II. példa. 20 kg. kolofoniumot, 80 « faolajban föloldunk és az I. példa szerint kezeljük. lenczei terpentinnél, valamint az olvasztott borostyánnál, a guttaperchánál és az aszfaltnál ; ellenben a kopálnál az adalék 70°/0 és a kolofoniumnál 30«/o lehet a hatás megváltoztatása nélkül. Különböző gyanták keverékeit is alkalmazhatjuk abból a czélból, hogy magasabb hőfoknál a hevítés alatt oldhatatlan testekké merevedő keverékeket kapjunk. A gyantákhoz továbbá még száradó olajokat, mint lenolajat, repczeolajat gyapotolajat és más eféléket adhatunk, mi mellett ezen olajokat czélszerűen a faolajjal keverhetjük. Ilyen szilárd, rugalmas és oldhatatlan gyantatermékek előállítására vonatkozó eljárás a faolaj polymerizácziós tüneményein alapul, mi mellett a polymerizáczió határa természetesen minden egyes esetben a különböző gyanták és száradó olajok keverékeinek természetétől függ, azonban minden keverék számára egy bizonyos összetételnek felel meg. Az így előállított anyagok, melyek, mint említettük, teljesen pótolják az eddig használt drága kemény gyantákat, a lakk- és kenczegyártásnál, valamint az elektrotechnikában pl. szigetelők előállítására, kábelviasz gyanánt stb. használhatók. Az olajokhoz és gyantákhoz természetesen tetszőleges festő, fertőtlenítő vagy egyéb közömbös anyagok, mint mérgek, szagosító anyagok stb. adhatók és ez által az olajgyanta elegyekből keletkező szilárd anyagok alkalmazhatósága növelhető. Az alkalmazott eljárás következtében ezek a pótanyagok jobban tartatnak vissza és ennélfogva állandóbban egyesülve maradnak az olajokkal, mint abban az esetben, ha az ilyen anyagokat nem sűrített olajokhoz adjuk. Ajánlatos a levegő távoltartása mellett dolgozni, mert ekkor bomlás teljesen ki van zárva és tiszta, világos színű termékek képződnek. Ellenben ha levegő jelenlétében végezzük az eljárást, oxydálási és bomlási tünemények mutatkoznak, melyek színezett anyagok létrejövetelét okozzák, melyek kisebb értékű termékeket szolgáltatnak. Ha a hevítést a megmerevedés előtt megszakítjuk, úgy olyan III. példa. 20—20 kg. dammargyantának és lenolajnak keverékét 60 kg. faolajban föloldjuk és az I. példa szerint kezeljük. Ha az I—III. példákban megadotc keverékeknél a hevítést az oldhatatlanná válás előtt megszakítjuk, úgy oldható, közönséges hőfoknál igen sűrű, sőt szilárd anyagokat is nyerünk, melyek a lakk- és linoleumgyártásnál igen értékesek. Túlságosan nagy mennyiségű gyanta alkalmazásának hatását a következő példák tüntetik föl : IV. példa. 60 kg. dammargyantát 40 kg. faolajban föloldunk és 24 órán át hevítjük. A termék terpentinolajban, benzolban stb. oldható és igen gyorsan száradó lakkokat ad. V. példa. 30—30 kg. borostyán és lenolaj keverékét 40 kg. faolajban föloldjuk és pl. 24 órán át hevítjük. Ezen termék terpentinolajban, kámforolajban stb. oldódik.
