22580. lajstromszámú szabadalom • Javítások könyv vagy egyéb tárgyak fölvételére szolgáló szekrényeken és ezek ajtóin, fiókjain vagy tolókáin

landó érintkezésben tartják. Ha az ajtó a szekrényből kihuzatik, a (42) rúd ellenkező irányú eltolódást szenved és ez által az ajtó a szekrény jobboldali falához szoríttatik. Az ajtó rendesen a szekrénybe vésett hornyokban mozog. Ezen hornyok helyett az ajtónak a kellő helyzetben való megtartására egyéb alkalmas szerkezetek is használhatók. A 18. ábrán bemutatott kiviteli alaknál (43) az ajtóhoz csuklósan erősített rudat ábrázolja, míg a hosszában ide-oda tolódó rudat (49) jelöli, mely a párhuzamos ferde (50) karokhoz van csuklósan erősítve. Két kiegészítő párhuzamos (51) kar van még a (49) rúdhoz csuklósan erősítve, melyeknek másik vége a szekrény hátfalához van csuklósan erősítve. Megjegyzendő, hogy a 18. ábrabeli (42) rúd ugyanazon szerepet játsza, a mit a 16. ábrabeli (42) rúd és a két szerkezet működése is lényegében ugyanaz. Egy további kiviteli alakját ezen legutóbb leírt szerkezetnek, a 19—24. ábrák mutatják. Itt (52) a szekrényt jelzi, (53) az ajtót, (54 és 55) pedig két emeltyűkart, melyek egymással (56)-nál csuklósan vannak összekötve. Az emeltyűkarok egyik vége a szekrényhez van mozoghatóan erősítve, míg azok másik vége az ajtóhoz van erősítve. A rajzban ábrázolt példánál az ajtó végeinek alátámasztására egy (57) léczvagy egyéb alkalmas támasztók rendezhető el, úgy hogy ha az ajtó vízszintes állásba emeltetett, ezen (57) léczeken tolatik be a szekrénybe. (58) egy kampót jelöl, mely az ajtóra van erősítve és ütköző gyanánt szolgál. (59) a szekrényre erősített peczket jelzi. (60) az emeltyűknek a szekrényben való fölfüggesztésére szolgáló csukló nagyobbított rajza (22. ábra). A szerkezet működése a következő: Ila az ajtót fölnyitottuk, vízszintes helyzetébe emeltük, és az (57) léczekre reáhelyeztük, az ajtó valamely részére gyakorolt nyomás folytán az emeltyűkarok öszszecsukódnak, miáltal a nyomás egyszerre az ajtó mindkét végén egyenletesen érvénye- ) sül. Az emeltyűk végei a szekrény hosszirányában elmozoghatnak, teljes kihúzás után az emeltyűk az (59) csapok körül szabadon elforgathatok. Az ajtó ki- vagy betolása alkalmával az emeltyűk szétnyittatnak mindaddig, míg az ajtón lévő kampó az (59) ütköző rudat el nem éri, mikor is az ajtó a 20. ábrán föltüntetett függélyes állásba eshetik le. Némely esetben czélszerű az emeltyűt több elemből készíteni, ilyen kiviteli alakot a 24. ábra mutat. Az emeltyűk, melyek a szekrényhez vannak erősítve, mozoghatnak ép úgy, mint a leírt ajtók és fiókok is mozoghatóan vannak megerősítve. A szerkezet főkép olyan könyvszekrényekkel kapcsolatban előnnyel használható, melyek tolóajtóval bírnak, valamint fiókokkal kapcsolatban, mi mellett az akár függélyes, akár vízszintes síkban alkalmazható SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítások könyv vagy egyéb tárgyak fölvételére szolgáló szekrényeken és ezek ajtóin, fiókjain vagy tolókáin, jellemezve egy szekrényrész által, melyből tetszőleges számú ilyen szekrényrészt egymás fölé és egymás mellé illesztve, könyvvagy más szekrényt alkothatunk, és a mely szekrényrész fölül (2) lécczel, alul pedig (3) horonnyal ellátott (1) hátsó részből, két (4 és 5) deszkából alkotott és reáfektetett (6) álfenékkel bíró fenékrészből, (10) tetőrészből, mely helyzetében, a fölötte lévő szekrényrész (4 és 5) fenékdeszkái között, egy az (5) deszka (7) vájatában elrendezett (8) retesz segélyével, mely viszont a (10) deszka alsó lapjának (9) vájatába nyúlik, rögzíttetik, végre égy (12a) ajtóból áll, mely az (5) fenékdeszka (13) vájata közvetítésével vízszintes helyzetbe hozható, ezen helyzetben a szekrényrészbe betolható és a (12) kampók segélyével a szekrényrész (11) peczkeire van fölfüggesztve. 2. Az 1. pontban igényelt szekrényrésznél az egymás mellé illesztett szekrényré-