22580. lajstromszámú szabadalom • Javítások könyv vagy egyéb tárgyak fölvételére szolgáló szekrényeken és ezek ajtóin, fiókjain vagy tolókáin

czéljából vízszintes irányban kihuzatik, > a (12) fül a (11) peczkekbe akad, mikor is az ajtó függélyes irányba forgatható és a szekrény mellső részét elzárja (2. és 3. ábrák). Hogy az ajtó szabad kilengése biztosítva legyen, a szekrény fölső lapja (13)-nál hosszában ki van vájva (1. és 3. ábrák.). Pornak vagy egyéb piszoknak a szekrénybe jutását meggátlandó a szekrényrész fölső része gummival, nemezzel vagy egyéb óvó anyaggal van ellátva. Valamennyi szekrényrész külső oldalán egy (15) fémsín van megerősítve, melynek végei a szekrényrész mellső oldalára vannak áthajlítva és a szekrényrész alsó szélére erősíthetők. A szekrényrész végein jobbról és balról (17 és 18) vasalások nyúlnak ki (5. ábra). Ezen vasalások szintén oda vannak erősítve, vagy pedig alacsony (19 20) lemezeket alkotnak, melyek szögecsek segélyével vagy a (21)-nél látható módon a fémsinekhez vannak erősítve. A vasalások pozitiv és negatív kapcsokat alkotnak. A szekrényrész baloldali végén lévő vasalás a szomszédos szekrényrész jobboldali végén lévő vasalásba kapcsolódik, a mint az az 5. ábrán pontozott vonalakkal van föltüntetve és ez által a két szekrényrészt egymáshoz kapcsolják, egyiket a másik oldalához és ez által lehetővé teszik, hogy a szekrényt az elemek szaporításával tetszőlegesen bővíthessük, a mint ez a 2. ábrán pontozott vonalakkal jelezve van. A szekrény teljessé tételem egy (22) fenék és egy (23) tető szolgál, melyeknek külseje tetszőleges díszítésekkel látható el, mindkettő azonban úgy van alkotva, mint az egyes szekrényrészek, t. i. ugyanolyan födő- és fenéklappal és a szekrényt alul és fölül elzárják. Hogy a szekrényrészek mellső falának szélei a (17) és (18) kapcsok segélyével történő összeillesztésükkor teljesen összeérjenek, tehát köztük hézag ne maradjon, a (15) fémsinek megfelelően meg vannak hajlítva (5. ábra). A 7—11. ábrák olyan szerkezeteket ábrázolnak, melyeknek czélja az ajtó beszorulását, megakadását meggátolni, illetőleg . az ajtó két végének egyenlőtlen mozgatását megakadályozni. (24) a könyvszekrény egy elemét ábrázolja, (25) az ajtó, (26) pedig egy vezető rúd. A 7. és 8. ábrákon (27) súrlódó csigákat jelöl, melyek az ajtót akkor, ha vízszintes helyzetébe föl van tolva, alátámasztják, illetőleg a ki-és betolásnál vezetik. (28) a rudat ábrázolja, melyre a (27) súrlódó csigák vannak erősítve. Ezen rúd két végén csapokkal van ellátva, melyek a 8. ábrán pontozott vonalakkal vannak jelezve. A 9., 10. és 11. ábrákra vonatkozólag (29) egy fémből vagy egyéb anyagból készült fogazott rudat ábrázol, mely az ajtó lapjába van besülyesztve, úgy hogy az ajtó mindkét végén egy-egy ilyen fogazott rúd van elrendezve. (30) fogazott kereket jelöl, melyeknek fogai a (29) fogazott rudakba kapaszkodnak. (31) egy rudat jelöl, melyre az említett (30) fogazott kerekek vannak ékelve. E rúd mindkét végén egy-egy csappal van ellátva, melyek a (24) szekrényrész oldallapjaiba vágott furatokban forognak. E csapokat a 11. ábrában a pontozott vonalak jelzik. Ha az ajtó vízszintes helyzetét foglalja el, a (30) fogazott kerekekre támaszkodik és ki- vagy betoláskor a (30) fogazott kerekek a (31) rúddal együtt forgásba jönnek. A (29) fogazott rudak mindegyike ugyanazon fogszámmal bír és eí;yik a másikhoz mindenben teljesen hasonló, ép így a (30) fogazott kerekek is. A 7. és 8. ábrákon bemutatott szerkezettől a 9., 10. és 11. ábrákon föltüntetett szerkezet csupán abban különbözik, hogy a súrlódó kerekek helyett itt fogazott kerekek alkalmaztatnak, melyek fogazott rudakba kapaszkodnak. Ha az ajtót kihúztuk addig, míg további mozgását a (28^ illetőleg (31) rúdnak a (26) rúdhoz való ütközése meggátolja, az ajtó leforgatható, hogy a szekrényrész mellső nyílását elfödje. A (28) illetőleg (31) rúd ekkor ajtósarok gyanánt szolgál, mely körül az ajtó nyitása- és zárásakor elfor! M.