22552. lajstromszámú szabadalom • Kapocs ruhadarabok bekacsolására

— 2 — a 3. és 4. ábra a kapocs nyelvének és a széles hüvelynek axonometrikus képe, az 5. ábra a nyelv oldalnézete, és a 6. ábra egy séma, melyet később fogunk részletesen ismertetni. (a) a nyelv, (b b) ennek két nyujtványa, (c) a széles hüvely vagy fül. A nyelv a ruhadarab fölül fekvő (d) részének vagy ennek bélésének alsó fölűletén van megerősítve, még pedig oly módon, hogy a (b b) nyujtványai a szöveten vagy a bélésén átnyúlnak és azután ennek fölső fölűletére le vannak hajlítva, mint az más kapcsoknál is általában szokásos. A széles (c) hüvelyt vagy fület egy fémből vagy más alkalmas anyagból készült csík képezi, mely a ruhadarab másik (e) részével van az (f f) nyujtványai segélyével oly módon összekötve, mint azt az (a) nyelvnél leírtuk. Az (a) nyelv vége (g)-nél horgos vagy fölfelé görbül, hogy a nyelv bekapcsolódását a (c) hüvelybe vagy fülbe megkönnyítse és hogy más, később leírandó czélokra szolgáljon. Ha a nyelv a szélesebb végén a ruhadarab egyik részére föl van erősítve, a bekapcsolásnál a ruhadarab viselője a ruhadarab illető részét és a nyelvet a hüvelyk és többi ujjával a 2. ábrán látható természetes módon megfoghatja és azáltal, hogy a ruhadarab eme részét a hüvelyk ujja fölött visszahajlítja, a nyelvet könnyen és tökéletesen eltávolíthatja a szövettől és végezheti azt a műveletet, melyet legtalálóbban «befűzés»-nek lehet nevezni. Igaz ugyan, hogy már eddig is ismertek oly kapcsokat, melyeknél a fülbe behúzandó részt arról a szövetről, melyen meg volt erősítve, bizonyos mértékben föl lehetett emelni, de ez csak igen szűk határokon belül történhetett és nem úgy, mint a találmány tárgyát képező kapocsnál, a nyelv egész hosszán. A nyelv (h) oldal élei görbén vannak vonalazva, mely görbe élek a hüvely vagy fül oldalfalaival érintkezve a nyelvet az alatt, míg azt a hüvelybe bevezetjük, biztosan vezetik (1. a 6. ábrát). A nyelvek föl hajlított vége arra is szolgál, hogy a ruhadarab (e) részét (1. az 1. ábrát) a nyelv csúcsa a bekapcsolás közben föl ne szakítsa vagy más módon meg ne rongálja. Ha tehát a nyelvnek eme görbített csúcsát a lapos hüvelybe vagy fülbe bevezettük, az által, hogy a nyelvet egyszerűen lenyomjuk, a nyelv emelőszerűen forog és a bekapcsolás önműködően megy végbe, anélkül, hogy a ruhadarab viselőjének a bekapcsolásnál valamire ügyelni kellene. Mikor a bekapcsolás megtörtént, a nyelv széles alakja miatt a ruhadarabot viselő teste az (e) részen át (2. ábra) a nyelvre nyomást gyakorol, így a kapcsot a bekapcsolt helyzetben rögzíti és meggátolja, hogy a kapocs önkényesen kikapcsolódjék. Minthogy a nyelv elég széles és pontosan a lapos fülbe vagy hüvelybe illik, a ruhadarab két egymásra fekvő része között minden esetben megbízható kapcsolatot létesít. A nyelv széles paizsszerű fölűletén a kapocs készítőjének vagy fölhasználójának neve lehet fölirva. A (b b) nyujtványok, melyek a szöveten át vannak húzva és ennek fölűletére le vaunak hajlítva, hátul lévén alkalmazva, ütközők gyanánt szerepelnek és azt szabályozzák, hogy a nyelvet mily helyen tolhatjuk be a hüvelybe, ha pedig ezek a nyujtványok a bélésbe vannak húzva, a ruhadarab fölűletén nem láthatók. SZABADALMI IGÉNY. Kapocs ruhadarabok bekapcsolására, jellemezve egy lapos, háromszögalakú, szélesebb végén a ruhadarab fölül fekvő részének vagy ennek bélésének alsó fölűletén megerősített és a ruhadarab másik részén megerősített lapos hüvelybe betolható lemez által, mely háromszögalakú lemez élei görbe vonalúak. míg a hüvely szélessége a háromszögalakú lemez hátsó részével közel egyenlő. (1 rajzlap molléklettol.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN