22512. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus szövőszék

- 6 -borda mozog, a (77) zsinór a (74) emelőt fölemeli, mikor egyidejűleg a horogalakú (72) rudat is fölemeli. Annak megfelelően, hogy több vagy kevesebb szövet van-e előre húzva, a borda mozgásánál a (70) ütköző kisebb-nagyobb erővel fog a (72) rúd fölső végébe ütközni, úgy hogy ennek következtében a szabályozó mozgását is szabályozza. A (77) zsinór egyidejű megeresztésénél a (78) rúgó is működésbe jön és a (74) szögemelőt átváltja. Ily módon a szabályozó mozgását a borda mozgásával egybevágóvá tehetjük és az utóbbit akként szabályozhatjuk, hogy az a vetliléket minden szádban egyenként lassan előre tolja és azután hirtelen a kész szövethez üsse, úgy hogy főleg a jobb szövetszél képződésénéi egyenlőtlenségek nem léphetnek föl. Maga a láda az ismert módon a (65) láda mozgató emelő hasítékába fogódzó (67) csap segélyével lehet a szövőszék keretével öszszekötve, úgy hogy például fonálszakadásnál vagy a fonál elhúzásánál a ládát ki lehessen váltani. A 10. ábrán az látható, hogy az egyes mozgásokat hogyan vezetjük le a (79) főtengelyről. Eme tengely fogaskerekek vagy más áttevés segélyével egy (80, 81) emelő fölületekkel ellátott korongot akként indít forgásnak, hogy ez a (79) főtengely minden két fordulata alatt csak egy fordulatot végezzen. A főtengely a (82, 83) csuklósemelők közvetítésével a nagy vetélő (13) vetőkarját és az evvel beállíthatóan összekapcsolt vonórúdak és (81, 85) szögemelők közvetítésével a (28) vonórúdat és így a i. és 5. ábrán látható berendezést is működteti. A fél sebességgel forgó korong kerületén első sorban a (87) szögemelő (86) vezetőgörgőjére csúszik, mely szögemelő a (88) csuklósrúd segélyével a kis vetélőt visszafelé mozgató (55) vetőkart mozgatja, mely a (97) rúgót balfelé húzza. A korong (81) emelőkarja a (89) vezetőgörgő segélyével a (90) emelőre hat, melyről a mozgást a (91) szögemelő és az (58) vonórúd viszi át a (96) szögemelőre, mely a (32) vonórúd segélyével végzi a 4. és 5. ábrán látható berendezés kiváltását. A láda mozgását közvetítő (68) szögemelőt a főtengely alkalmas áttevés. pl. Gall- vagy Vaucansoií-féle láncz segélyével mozgatja. A föntebb leírt mechanizmus a következő módon történik Mikor a szád kinyílott. a (8) vetélő mozgató a (II) rúgó hatása alatt a (9) lejtős fölületen lecsúszik, a (3) nagy vetélőbe fogódzik és ezt a közvetlenül a főtengelyről mozgatott (13) vetőkar hatása alatt gyorsan előre hajtja. Minthogy az emelő áttevésnek holt pontja van, az áthajtás igen gyorsan megy végbe és a vetélő aránylag hosszú ideig fog nyugalomban maradni. A vetélő ezután a (42) zsinór által megfeszítve tartott (100 és 101) fonalak között megy át és a szövet jobb oldalán foglal helyet. A vetélő nyugvása közben a 4. és 5. ábrán látható berendezés melyet az (58) vonórúd kiváltott — lefelé mozog és a (34x) nyomó villaszerű alsó része a (42) zsinór által többé meg nem feszített (100 és 102) fonalat lenyomja. Egyidejűleg a (33) tű is kinyílik, nagy vetélő (192) vetiilékét hátrafelé nyomja és így lehetővé teszi, hogy a most kiváltott kis vetélő a (10'5) vetülékét a szabadon fekvő (100 és fonalak között áthúzza. Ekkor a 4. és 5. ábrán látható berendezés a (27) emelő átfordulása következtében ismét fölemelkedik, a nagy vetélő a kinyílt (100 és 101) szád között visszafelé mozog, ellenben a kis vetélő balfelé mozog és vetülékét a most fölemelt (100 és 101) fonalak alá húzza. Evvel a jobboldali szövetszél elkészült. Mikor a nagy vetélő baloldali végállásába elérkezett, ott megáll, amennyiben a (8) vetélő mozgató a (9) lejtős fölületen fölfelé mozog. A nagy vetélő azonban előbb érkezett el a pályája végpontjába, mint a kis vetélő, úgy hogy a szádnak még egy ideig nyitva kell maradnia. Mikor a vetélő a pályája bal végpontjába elérzekett, a (8) vetélő mozgató a (3) vetélőből kikapcsolódott és a lejtős (9) fölületen fölfelé csúszott. Míg már most a szád — hogy a kis vetélő visszafelé mozoghasson, — nyitva marad, a (13) vetőkar újabb előre mozgást kezd meg. Ezalatt azonban a (3) vetélőt a szádon