22512. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus szövőszék
A 8. ábra a borda és a bordaláda, valamint a szabályozó között a találmány szerint szükséges oldható kapcsolatot mutatja, a 9. ábra a szövőszéknek a bordaláda jobboldalán fekvő részét ábrázolja, hogy a jobboldali szél előállítására szolgáló segédvetélő mozgása megvilágítható legyen. A 10. ábra a szövőszék elölnézete. A 11., 12. és 13. ábra a két vetélő és a láda viszonylagos helyzetének sémája, hogy a jobboldali szövetszél előállítása világosabban látható legyen. A 14. ábra a jobboldali szövetszél hátulnézete, melyen (100) a fölső, (101) az alsó fonalat, (102) a nagy, (103) a kis vetélő vetűlékét jelzi. A 15. ábra az egyes részeket a nagy vetélő átmenetelénél ábrázolja. A vetűléket a 10. ábrán látható, a szövőszék baloldalán alkalmazott és a vetülék könnyű letekercselése czéljából kúpos csévéről vesszük, azután több vezetéken át a 3. ábrán részletrajzban kirajzolt nagy vetélőhöz vezetjük, melyet egy szövet szélességénél valamivel hosszabb vékony deszka képez. A vetülék legezélszerűbben a vetélő baloldali végén lép abba be, a hátsó oldalán fekvő horonyban megy végig és elől egy második furaton hagyja el a vetélőt, mint az a 3. ábrán látható. A vetélő ideoda mozgásánál a szövet két oldalán a szövetszélen rögzített vetűléket a kúpos csévéről lehúzza. Mint az a 3. ábrából kitűnik, a vetélő végének mellső oldalán egy (5) üreg van, mely a jobb oldali szövetszél elvarrását teszi lehetővé. Azonkívül egy (6) kiugrással és bal végén egy hasítékkal van ellátva, mely a vetélőnek a szádon való áthajtásra szolgál. A találmány szerint szükséges, hogy a szád lehetőleg soká maradjon nyitva, hogy ennek következtében az elvarrás végezhető legyen, továbbá a vetélőt igen gyorsan kell a szádon ide-oda átvezetni. Ezt akként érjük el, hogy az ostort működtető tengely a bordaládát működtető tengely minden fordulata alatt két fordulatot végezzen, minek következtében a vetélő gyorsan mozog ideoda és a bordaláda elég soká marad nyugalomban, hogy a jobboldali szövetszélt a segédvetélő elvarrhassa. Minthogy a jobboldali szövetszélt külön vetülék állítja elő, a vetőszerkezetet természetesen csakis a szövőszék másik, vagyis baloldalán lehet elhelyezni és csak egyetlen ostort alkalmazhatunk. Ekkor csak az szükséges, hogy az ostor mozgását — mely minthogy a vetélőt igen gyorsan kell áthajtani, két akkora sebességgel megy végbe, mint a bordaládáé — mégis akként szabályozhassuk, hogy a tulajdonképeni vetűlékeket bevető nagyobb (3) vetélő egy bizonyos, a bordaláda fél elmozdulásának megfelelő időszakon át ki legyen váltva és egyáltalában ne jusson be a szádba. A megrajzolt kiviteli módozatnál ezt akként érjük el, hogy a (13) ostor nem mozgatja közvetlenül a vetélőt, hanem egy (8) vetélő mozgató közvetítésével van evvel összekapcsolva, a vetélő mozgatónak pedig egy fix részében vezetett (10) tolókája van, mely ismét a (7) vetélő vezetéken alkalmazott (9) lejtős síkon vezetett (12) görgőt viselő toldattal van ellátva. Ennek a vetélő mozgatónak alsó oldalán egy csap van alkalmazva, mely a nagy (3) vetélő baloldali hasítékába fogódzik. A vetélő vezetéke fölött, mint az az 1. és 2. ábrából kitűnik, egy váltó van alkalmazva, mely két (18 és 19) futósínből áll. Ezek közül az első a 2. ábrán látható helyzetben egyik végével közvetlenül a (9) lejtős síkra fekszik, másik végével pedig a szövőszék keretéhez csuklósan csatlakozik. A második (19) futósín egyenlőtlenkarú emelőt képez. A váltó a vetélő mozgása közben fölemelkedik és lesiilyed az 1.. í 11. 2. ábrán látható helyzetbe jut. A váltó eme mozgását az 1. ábrán látható szerkezet szabályozza, mely lényegében egy (15) toldattal ellátott és a (13) vetőkarról a (16) ostor segélyével mozgatott tolókából áll. Eme tolóka fölemelésénél és lesülyesztésénél a váltó egyik (18) futósínje, mely a tolóka egy csapjával csuklósan van összekötve, ugyancsak emelkedik és sülyed. A tolóka mozgását a (20) henger szabályozza, mely fogakkal van ellátva és úgy, mint az ismert Jacquardgépeknél a főtengelyről alkalmas (23)
