22502. lajstromszámú szabadalom • Oldalról működtetett kettős kapcsoló berendezés vasúti járművek kapcsolására

ábra). Az (f) tengely közepén egy (h) kart visel, mely rendesen ép úgy, mint a (g) forgattyú, lefelé függ és mely szabad végén (i) villa gyanánt van kiképezve. Ennek vízszintes csapjaira (j) görgők vannak fölhúzva, mely görgők pontosan a két (c) és (d) kengyel szárai mögött fekszenek. Ha a (g) forgattyút a nyíl (1. ábra) irányában forgatjuk, az (f) tengely (h) karja a (j) görgők segélyével a két (c) és (d) kapcsoló kengyelt fölemeli (1. a 6. ábrán baloldalt). Ha két járművet egymással kapcsolni akarunk, akkor azokat oly helyzetbe kell vinni, hogy ütközőik egymást épen érintsék. Ekkor először az egyik tetszőleges kapcsolásfelet, — pl. a rajz szerint a baloldalit •— a (g) forgattyú segélyével a 6. ábrán baloldalt látható, teljesen kihúzott legmagasabb helyzetbe emeljük, ezután pedig a másik kézzel a másik (jobboldali) kapcsolás fölött ugyanily módon annyira fölemeljük, hogy az (e) horga az első (baloldali) kapcsolásfél kapcsoló kengyelébe fogódzzék. Ha már most a magasabban álló, tehát a baloldali kapcsolásfél forgattyúját eleresztjük, akkor ennek (c) kengyele a másik kapcsolásfél (d) kengyele kettős horgának fölső karjába fogódzik, míg a kettős horgának alsó karja a második (jobboldali) kapcsolásfél (c) kengyelébe kapcsolódik. Ha már most a másik (jobboldali) kapcsolásfelet is eleresztjük, a horgok a kengyelekbe még mélyebbre fogódzanak be és mikor a kapcsolásfelek az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el, a kapcsolás is megtörtént. A részek egymásba fogódzása, illetőleg a járművek között a kapcsolat még megbízhatóbbá válik, ha a kapcsolást meghúzzuk (1. a 3. ábrát). A kapcsolás meghúzását a (b) vonóhorgokat viselő (k) vonórúd megrövidítésével, illetőleg a vonórúdnak a kocsialvázba való behúzásával végezzük, mely czélra valamely ismert, pl. a 105896. sz. német birodalmi szabadalomból ismertté vált, vagy valamely más hasonló, ugyancsak a jármű mellett álló munkás által működtethető berendezés használható. A kapcsolás megoldása czéljából a kapcsoló szerkezetet megeresztjük és az 1. ábrán látható helyzetbe visszük. Ezután a fölül fekvő kapcsolás fölött a leírt berendezés segélyével fölemeljük, még pedig addig, míg az a 6. ábra baloldalán teljes vonallal kihúzott állásba nem jut, minek következtében a kikapcsolódás is megtörténik. Az ez alatt végbemenő folyamatot a 6. ábrán pontozva és eredményes vonallal jelzett két közbe eső állás elég világosan tünteti föl. Ha ugyanis a fölemelt kapcsolás fél az 1. ábrán látható helyzetből a 6. ábrán eredményes vonallal jelzett helyzetbe jut, a (c) kengyele a másik kapcsolás fél horgát már elereszti, de az utóbbit a fölemelt horog egészen a pontozva jelzett helyzetig magával viszi és csak ebből az állásból esik az le a jobboldalt teljesen kihúzott vonallal jelölt állásba, míg a megfelélő (c) kengyel csak akkor esik le a fölemelt horogról, mikor ez a teljesen kihúzott állásba jut. SZABADALMI IGÉNY. Oldalról működtetett kettős kapcsoló berendezés vasúti járművek kapcsolására, jellemezve két, a közönséges kettős csavarorsós kapcsolásnál szokásos módon a (b) vonóhoroghoz egy vízszintes (a) csap segélyével csüklósan kapcsolt, egymásban lengő (c) és (d) kengyel által, melyek közül a hosszabb, külső (d) kengyel csúcspontján egy horgonyalakú, függélyes síkban mozgó kettős horog gyanánt van kiképezve, míg a két kengyel a járművek kikapcsolt helyzeténél a jármű homlokföliiletének alsó élénél ágyazott és oldalt alkalmazott (g) forgattyúk segélyével forgatható (f) tengely közepén alkalmazott (h) kar villás végein ágyazott görgőkre fekszik, úgy hogy ha a két jármű (f) tengelyét egy értelemben forgatjuk, a két kapcsolásfél (c d) kengyeleit fölemelhessük, a magasabbra emelt kapcsolásfél