22485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénvegyületek előállítására atmoszferikus oxygénből és nitrogénből elektromosság segélyével

Megjelent lilOl. évi október hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL ö SZABADALMI LEIRAS 22485. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás nitrogén-vegyületek előállítására atmoszférikus oxygénből és nitrogénből elektromosság segélyével. ATMOSPHERIC PRODUCTS COMPANY GYÁRI CZÉG JERSEY-CITYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 24-ike. A jelen találmány tárgyát atmoszférikus nitrogénből, nitrogénvegyületek előállítására szolgáló eljárás képezi, melynél a szükséges energia, és anyag fölhasználás a jelenleginél tetemesen csekélyebb. A jelen eljárásnál nitrogén és oxygén keveréket használunk, melyen elektromos áramot vezetünk át. Kísérletek igazolják, hogy a nyert nitrogénvegyület mennyisége nagy részben a fogyasztott elektromos energia mennyisége és az áram hatásának kitett gázkeverék mennyisége közti \ iszonytól függ. A találmány már most, főkép arra irányul, hogy e viszony akként alakuljon, hogy a gáz és az elektromos energia fölhasznált mennyiségei a lehető legraczionálisabb módon használtassanak ki, tehát hogy ez irányban maximális eredményt érjünk el, Emellett az is fontos, hogy az elektromos áram, miközben a gázkeveréken áthatol, folytonosan hatékony legyen, úgy hogy bizonyos meghatározott elektromos energiamennyiség fölhasználásánál a lehető legnagyobb nitrogénvegyület-mennyiséget nyerjük. Ismeretes körülmény, hogy az elektromosság egyszerű kisütése által a nitrifikácziót említésre méltó mértékben fokozni nem vagyunk képesek. Közönséges szikrakisütéssel végzett kísérletek már most azt mutatták, hogy ezáltal a kívánt irányban csak csekély képesség fejlődik és hogy inkább az elektromos fényív képződése létesíti az elektromos energiának a nitrogénvegyületek ily módon való előállítása szempontjából legraczionálisabb kiegyenlődését. Emellett azt találták, hogy a fényív nitrifikáló hatása annak alakjától és tulajdonságaitól függ és hogy azon fényív hatása a legelőnyösebb, melyet minimális mennyiségű elektromos energia létesít, mi mellett azonban a fényív tényleg meg kell hogy legyen, azaz minél gyöngébb a fényív, annál nagyobb a hatás egész azon pontig, melyben az áram megszakad és a fényív kialszik. A fényív segélyével elért ezen nagy eredmény valószínűleg a fényívnek a levegővel érintkező aránylag nagy fölületén alapszik, tekintettel az itt fölhasznált energia csekély mennyiségére, ami a maximális synthetikai és a dissocziáczió-effektus minimumát biztosítja. Egy ilyen gyönge fényív természetszerűleg rendkívül csekély áramerősséget igényel körülbelül O'OOl— 0 010 ampéret. Hogy már