22484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nedvességet teljesen távoltartó könnyen fölvihető szigetelő anyag előállítására

— 2 — lyamat megy akkor is végbe, ha a zsirok vagy olajok ezen művelet előtt vagy az alatt alkáliákkal vagy hasonló hatású anyagokkal való kezelés útján részben vagy egészen elszappanosíttatnak. Az el nem szappanositott, valamint az egészen vagy részben elszappanosított zsírokból vagy olajokból a sűrítő hatású anyagoknak hosszabb ideig tartó behatása folytán keletkezett termékek magukban véve a szóban forgó czélra, azaz szigetelő anyag gyanánt nem használhatók vagy legalább nagyon csekély értékűek. Ha azonban bizonyos föltételek mellet az egészen vagy részben elszappanosított zsírokból vagy olajokból kapott sűrített termékekre nagyobb mennyiségű goudron vagy goudronszerű anyagok, pl. aszfalt (földszurok), ásványi gyanták, aszfaltszerű anyagok hatnak vagy pedig az el nem szappanositott zsírokból kapott sűrített termékeket ugyanezen anyagokkal alkáli hozzáadása mellett kezeljük, akkor olyan termékeket kapunk, melyek alkalmas oldószerekben, pl. könnyű kátrányolajokban, petroleumnaftában, terpentin olajbanstb oldva, a föntleírt tulajdonságokkal bíró szigetelőanyagot adják. Habár a goudronszerű anyagoknak már melegben való egyszerű alapos keverése a sűrített zsiradékanyagokkal az utóbbiaknak szigetelő anyag gyanánt való használhatóságát fokozza, mégis igen lényegesen fokozódott hatást és ezáltal a szóban forgó czélra sokkal alkal masabb anyagot kapunk, ha a zsiradékanyagot hosszabb ideig magasabb hőmérsékletnél hevítjük a goudronnal stb.-vel. Ebből azt a következtetést lehetne vonni, hogy a végtermék semmiesetre sem a sűrített zsiradékanyagok és goudron egyszerű keveréke, hanem a két csoport anyagai egymással kémiai reakczióba lépett. A sűrített el nem szappanositott vagy elszappanosított zsiradékanyagnak a goudronnal stb.-vel való hevítése a sűrítési proczesszus alatt vagy pedig ennek befejezése után végezhető. A zsiradéknak és a goudrontiak vagy ez utóbbival analóg anyagoknak mennyiségarányai változhatnak; czélszerűnek találtuk azonban kb. 1 rész goudronnak 4 rész zsiradékanyaggal való földolgozását. A zsiradék sűrítése és ez utóbbinak a goudronnal való hevítése alatt a hőmérséklet kb. '200° C-ig fokozható. Az előadottak szerint a jelen eljárás lényeges mozzanatai a zsiradékanyagoknak sűrítése és a terméknek goudronnal vagy analóg anyagokkal való hosszabb ideig tartó hevítése. Példa. 3-4 rész kottonolajból és egy rész goudronból álló elegyhez kb. annyi nátronlúgot adunk, mely a glyczeridek elszappanosítására szükséges és az elegyet melegítjük, az elszappanosítási befejezése után a hőmérsékletet lassanként 20C° C-ig fokozzuk, mi mellett a víz elpárolog; ezen hőmérsékletnél azután kb. 40—50 órán át levegőt vagy pedig oxygénnel kevert levegőt vezetünk be, mely utóbbi esetben a művelet időtartama lényegesen, egészen 5—10 órára, megrövidíthető. A jelen eljárás után készített, könnyű kátrányolajban, terpentinolajban vagy más alkalmas oldószerben oldott szigetelő anyagnak a szigetelendő fölületre való rávitele folytán az oldószer elpárolgása után olyan bevonatot kapunk, mely rendkívül erősen tapad, teljesen homogén, nem repedezik vagy hasad, a vele bevont tárgyakról hajlításnál nem válik le és nem sérül meg, kémiai szerek, különösen savak és alkálikus folyadékok, valamint sóoldatok stb. meg nem változtatják és a mi szintén lényeges, nagyon nehezen gyulád meg illetve ég el, úgy hogy bizonyos mértékben tűzveszélynél védőszer gyanánt szolgál. SZABADALMI IGÉNYEK. Eljárás a nedvességet teljesen távoltartó, könnyen fölhevítő és nehezen éghető szigetelő anyag előállítására, jellemezve azáltal, hogy goudronszerű anyagokkal, pl aszfalttal (földiszurok), ásványi gyantákkal aszfaltszerű termékekkel stb. tartósan egészen kb. 200° C ig hevítjük azon termékeket, melyek keletkeznek, ha növényi vagy állati zsírokat és olajokat alkálival vagy más szappanosító hatású testekkel való kezelés után vagy ezen