22479. lajstromszámú szabadalom • Titkos írású írógép

keréknek egy teljes megfordulását létesíti. Ezen arányok a találmánynak az itt leírt írógéptipusra való alkalmazásánál ajánlatosak, bár megfelelő fogaskerekek mellett nagyobb betűkerék is alkalmazható, a mi azonban súlyának és tehetetlenségi nyomatékának növekvése miatt nem volna czélszerű. Az előbbiekből kiviláglik, hogy egy billentyű lenyomása alkalmával a (22) -"tköző fölszabadul és a betűkerék az óramű hatása folytán elforog, mindaddig, míg a (34) peczek a lenyomott billentyűnek megfelelő (30) karba bele nem akad. Ezen megakadás akkor következik be, a midőn a • kivánt betű a betűkalapáccsal szemben áll, mely most a betű lenyomtatását eszközli; a billentyű elbocsátása után a betűkerék fordulatát befejezi és rendes helyzetében a (22) ütköző által rögzíttetik. A betűkeréken a betűk, mint említtetett, tetszőleges sorrendben vannak elhelyezve. Ha a billentyűket valamely szöveg szerint működésbe hozzuk, úgy ennek eredménye a betűknek teljesen érthet3tlen keveredése lesz, a betűk mindegyike azonban a megütött billentyűhöz képest bizonyos előre meghatározott helyzeti viszonyban van és pedig a betűkeréknek viszonylagos kezdeti helyzete szerint, melybe az kezelője által előzetesen beállíttatott. Ezen kezdeti vagy titkos irású helyzet tetszőleges lehet, természetesen azon egynek kivételével, melynél, mint a közönséges Írógépnél, ugyanazon betűk nyomatnak le, melyeket a megütött billentyűk hordanak. A betűkeréknek tehát valamely tetszőleges helyzetét választhatjuk ki, melyet kulcsnak vagy kezdeti titkos irású helyzetnek nevezhetünk. A kiindulási vagy zérópont szintén tetszőleges lehet; tegyük föl példaképen, hogy ez az (a) betű által van adva. Ha az (a) betű képviseli a zéró helyzetét, azaz azon pontot a betűkeréken, mely ezen kerék nyugvásakor a nyomtató kalapáccsal szemben áll, akkor a megfelelő billentyű megütésekor az (a) betű nyomatnék le. Ha már most a betűkereket a (16) kerepfogazatnak, pl. egy fogóval tolnók el, úgy hogy (b) , állna a zéróponton, akkor az előbbi billentyű megütésekor a (b) betű nyomtatódnék le. Ez esetben tehát (b) képviselné a kezdeti titkos írású helyzetet. Ezen helyzet ismerete szükséges a citkos írás lefordítására, vagy megfejtésére. Minthogy a lefordítás a fordítottját képezi azon műveletnek, mely a titkos írás nyomtatásánál megy végbe, ennélfogva a keréknek megfejtő helyzete ugyanannyi pontnyira vagy betűnyire fekszik a zérópont egyik oldalán, mint a kezdeti titkos írású helyzet a zérópont másik oldalán. Ha a kezdeti titkos írású helyzet (b)-nél a zéróponttól egy lépésnyire jobbra fekszik, akkor a megfelelő helyzetnek a zéróponttól számított első betű balra, azaz (z) felel meg, föltéve, hogy a betűk betűrendben vannak elhelyezve. Világos tehát, hogy ha a betűkereket megfejtésre akarjuk beállítani, azt annyi ponttal vagy betűjel kell a zéróponttól, vagyis (a)-tól számítva az egyik irányban visszafordítani, a hány ponttal az a titkos írás lenyomtatásakor a másik irányban előre tolatott. Tegyük föl példaképen, hogy a «Páris» szót akarnók titkos írással leírni és «m» képviselné a betűkerék kezdeti helyzetét, továbbá, hogy «kfxto») volnának azon betűk, melyek ily beállítás mellett a betűkeréken a megütött billentyűknek megfelelnének és hogy «y» volna az «a» betűtől ellenkező irányban ugyanoly távolságban fekvő betű, akkor «y» képviselné a «megfejtő helyzetet» és ha «y»-t helyezzük a nyomtató kalapáccsal szembe és a «kfxto» betűket bordó billentyűket lenyomjuk, úgy a «Páris» szó fog lenyomtatódni. A találmány használatánál az egyik fél a titkos írást saját gépén megírhatja és azt postán vagy sürgönyileg a tetszőleges más helyen tartózkodó másik félnek elküldheti, a ki ismerve a kezdeti titkos betűt a betűkeréken, a (16) kerepfogazatot a fönti példánál akként tolja el, hogy «y» áll a zéróponton; erre a gépének billentyűjét a titko9 írás betűinek sorrendjében megütve, a szöveg lefordítását vagy megfejtését közvetlenül megkapja. Ily gépnél a