22450. lajstromszámú szabadalom • Újítások a gyapot, gyapjú és más rostok fonására és kettőzésére szolgáló gépeken
10) gyűrű közé vannak zárva. A (10) gyűrű beállítható. A (8) és (9) gyűrűk között lévő térbe egy darab pamútbelet vagy kártolyfonalat teszünk, melynek fölső" rostjai a golyóscsapágyba nyúlnak, míg az alsó rostvégek a golyóscsapágy alatt lévő kenőolajba merülnek. Igen czélszerűa bél vagy kártolyfonál alatt egy igen gyönge rúgót elrendezni, mely azokat a golyók fölé szorítja. A golyók a (4) orsó körül körben feküdhetnek vagy az orsó szilárd fejjel lehet ellátva, melynek alsó része a golyósgyűrű alsó részének megfelelően van alakítva és mely az orsó súlyát hordja. Ez esetben az orsó alsó csapja cylindrikus és aránylag vékony lehet és az orsó alsó csapágya a magasság irányban beállíthatóan készíthető, úgy hogy az orsó súlya vagy a fejen és az alsó csapágyon eloszlik vagy pedig ezeknek csak egyike hordja az egész súlyt. Ha ily fejet alkalmazunk, akkor az orsón megerősített (11) ütköző (ö. ábra), mely az orsónak a bugák levétele alkalmával való kiugrását megakadályozza, eltávolíthatóan készíthető. Hogy a fonásnál a kivánt fékezést elérjük, az orsón való változó súrlódás elérése czéljábol az(5)tok czélszerűen közepén — az orsó nyak- és talpcsapágy között — két vagy több, a külső fölületről a furatig érő,' megfelelő hosszúságú, a kerületen egyenletesen elosztott hasítékkal van ellátva, melyekben a (12) szögemeltyúk a tok falán keresztül menőpeczkek körül forgathatók. A szögemeltyűk fölső végei hasítékokban vagy hornyokban elrendezett nemezből, bőrből vagy más alkalmas anyagból készült féktuskókat hordanak, melyek pontosan súgárirányuak és egyenlő erővel szoríttatnak a (4>orsóhoz; a (12) emeltyűk alsó rövidebb végei vízszintesen nyúlnak ki az (5) tokból és a tok külsején eltolható (13) gyűrűn nyugosznak, Ezen gyűrű az egyik átlóban fekvő csapszög segélyével a villaalakú (14) emeltyűben (vagy két párhúzamos. egyidejűleg mozgatott emeltyűben) van ágyazva, melynek forgáspontja az (5) tok talpán fekszik. A (14) emeltyűnek illetve emeltyűknek az (5) tokból hátrafelé a gép belső része irányában nyúló vízszintes részén fölül a (15) görgő fut, melyen a (16) féksúly függ. A tok minden egyes fölfelé vagy lefelé való mozgásánál a görgő a súllyal együtt a (14) emeltyűn tovább kifelé tolatik, míg a buga teljes átmérőjét elérte. A buga elkészítése után az orsóvezetéket sülyesztjiik és az egész leirt játék újból megkezdődhetik. A görgő és a (16) súly ezen mozgásának elérésére, a (3) orsóvezeték mögött több kar van elrendezve, melyek az egész gép hosszában elnyúló (17) rudat hordják; az ettől lenyúló (18) rudak vagy villák minden egyes (15) görgő csapjainak végeit körülfogják, miáltal valamennyi görgő egy egyenesben tartatik meg. A (17) rúd beállítható olyképen, hogy a súlyokat a kivánt lioszszal eltolja, azonban azoknak mozgatása a (14) emeltyűk forgáspontjától különböző távolságokban kezdődhetik meg, úgy hogy a fékezőhatás a súlyok változtatása nélkül módosítható. A (17) rudat alkalmas közlőszerkezetek segélyével az emelő- és sülyesztő készülék működteti. Az 1—3. ábrákból látszik, hogy a (20) tengely (19) emeltyűje a (21) emelő- és sülyesztő szerkezettel (22) rúd és (23) csapok segélyével van összekötve; a (19) emetyü és ennek folytán a (16) súlyok mozgása, a (3) órsóvezeték mozgásával és a fonálrétegképzéssel egyidőben történik. A föltüntetett módon kapcsolt (19) emeltyűk mozgása a (21) emelő- és sülyesztő szerkezet (23) csapjának fekvésétől és a (22) rúdnak a (20) tengelytől való távolságától függ, mely utóbbi a (24) tengellyel együtt a gép egész hosszában végig nyúlik. Az emeltyűk mozgása nem változik, bárhogy lett is, megválasztva és ugyanez áll a (25) tengelymozgására vonatkozólag is, mely a (19) emeltyűk által alátámasztva, a gép hosszában végignyúlik, közbenfekvő darabokban elrendezett hasadékokban vezettetik és a (19) emeltyűk végeiben leng. A (25) tengely az előtétvégén (és minden egyes közbenső részen) egy—egy (26) emeltyűt hord; az előtétvégén fekvő (26) emeltyű végén lévő csapszög a (27) szán egy
