22413. lajstromszámú szabadalom • Himzőkészülék

— 2 — megváltozott alakja az 5. és 6. ábrából ki­vehető. A (d) tűtartó, mint elébb, a (c) tengellyel van a kengyelhez erősítve. Pél­daképen ezen utóbbi ábrákon a rúgószer­kezetnek egy más kiviteli alakja van föl­tüntetve, ugyanis a (b) kengyel (g) fu­rataiban vannak az (fl) rúgók, a melyek az által tartják a tűt ferde helyzetben, hogy a (d) tartóhoz erősített (h) lapra tá­maszkodnak és arra nyomást gyakorolnak. A készülék működése már most a kö­vetkező : Midőn a tűt az (a) rúd segélyével lefelé toljuk, az megtartja ferde helyzetét, a melynek megtartására a rúgószerkezet kényszeríti. Minthogy az egész szerkezet függőlegesen mozog lefelé s a tű meg­tartja ferde helyzetét, a szövet a tű víz­szintes vetületével egyenlő darabot halad a nyíl irányában. Ugyanekkor az (i) lemez­rúgó a fonalat a (d) tűtartóhoz szorítja s ez által a fonal feszültsége a tűt nem veszi igénybe s a tű eltörésétől nem kell tartani. Fölfelé menetnél a tű függőleges hely­zetbe jön, mivel a szövet nyomása a tűre nagyobb, mint az (f) rúgó feszültsége, a mellyel a tűt ferde helyzetben igyekszik tartani. Ily módon a szövet a megválto­zott helyzetben megmarad, s a tű függé­lyes irányban a szövetből kihúzódik, mi­által a szövet alatt egy hurok képződik. Hogy ezen hurok tényleg képződik, az úgy magyarázható, hogy a tű kihúzásánál a fo­nal nem jön vissza, mert a fonal és a szö­vet közti súrlódás sokkal nagyobb, minta tű és a fonal közötti súrlódás. Hogy az (i) lemezrúgónak a fonalat el kell eresztenie, az világos, mert a rúgóval a fonal a (d) tűtartóra van szorítva, a mely pedig a tűvel együtt mozog s így a szövet alatt hurok nem képződhetne, hanem a tű a fo­nalat ott, a hol betolta, vissza is húzná. Mikor a tű a szövetből egészen kijött, a tű előbbi ferde helyzetét ismét visszanyeri, minthogy az (f) rúgó feszültsége nem ta­lál ellenállásra s a (d) tűtartót egész ad­dig visszafordítja, a meddig azt az (l) pe­czek engedi. Egy újabb periódusnál a" tű már más helyen fogja a hurkot készíteni, mivel a szövet az előbbi periódusnál elto­lódott. Ha már most a szövetet tetszőlegesen mozgatjuk, úgy akármilyen mintájú hím­zést készíthetünk. Hogy bolyhos fölületet kapjunk, csak a hurkokat kell fölmetszeni a 8. ábrán látható helyeken. Hogy a szerkezetet varrógépre alkalmaz­hassuk, arra szolgál az 5., 6. és 7. ábra szerinti kivitel. A varrógépnek alternative mozgó (al) részre az (m) rúd van erősítve. Az (m) rúdnak oly hosszúnak kell lenni, helye fölött álljon, a hol a varrógép (o) hogy a himzőkészűlék a varrógépnek oly alaplapjában már egy nyílás van, vagy pe­dig egy megfelelő nyílás készíthető. SZABADALMI IGÉNY. Himzőkészűlék, mely akár mint önálló gép láb vagy egyéb hajtásra berendezhető, mely azonban varrógépekre is alkalmaz­ható, jellemezve az alternative mozgat­ható (a) illetve (al) rúdra erősített ken­gyelben egy (c) tengely körül kileng­hetően alkalmazott (d) tűtartó által, mely az (f) illetve (fl) rúgók hatása következtében a tűt ferde helyzetben tartja, úgy hogy, midőn a tű lefelé ha­lad, a szövetet maga alatt eltolja, mi­dőn pedig fölfelé halad, függélyes hely­zetbe jut, hogy azután, midőn a szö­vetből kihúzódott és ennek alsó fölüle­tén egy hurkot hagyott vissza, újból ferde helyzetbe jöjjön, jellemezve to­vábbá a (b) kengyelre erősített (i) rúgó által, mely akkor, midőn a tű lefelé halad, a fonalat a tűtartóhoz szorítja, midőn pedig a tű fölfelé halad, és füg­gélyes helyzetbe jő, a tűtartó által visszahajlíttatván, a fonalat lazán hagyja. (1 rajziul) melléklettel.) PAILAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG N.OMDÁJA BUDAPESTEN-

Next

/
Thumbnails
Contents