22380. lajstromszámú szabadalom • Újítás elektrolytikus árammérőkön

áram, vagyis a házivezetóken vagy más fővezetéken átfolyó áram szolgáltathatja. Ez a berendezés pl. olyan lehet, hogy az elektrolytikus mérőczella egyik elektródája az egyik fővezetékkel, másik elektródája a két fővezeték közé beiktatott ellenállás ama pontjával van összekötve, melyből az elektrolytikus czella elektromótorikus ellenerejét egyensúlyozó elektromótorikus erő jut a czella áramkörébe. Emez elrendezésnél az egyik fővezetékben az elektróda és a két fővezetéket összekötő ellenállás csatlakozási pontjai közé egy ellenállást is kapcsolhatunk. Ez a berendezés a 2. ábrán sematikusan látható. Ezen az ábrán az (1 és 2) a két táplálóvezetéket, (3) az ezek között beiktatott lámpákat és műszereket, (4) a mellékáramkörbe iktatott ellenállást, (5) az elektrolytikus mérőczellát jelzi. Az egyik elektródát a (7) vezeték köti össze a fővezetékkel (itt a (2) vezetékkel). A másik elektróda a két (1 és 2) fővezetéket összekötő (8) áthidaló ellenállásnak egy oly (9) pontjához van kapcsolva, hogy a mellékáramkörbe ennek következtében bekapcsolt pótellenállás az elektrolytikus czella elektromótorikus ellenerejével egyensúlyt tartson. A 3. ábrán egy berendezés látható, melynél az elektrolytikus árammérő váltakozó áram mérésére szolgál. Ezen az ábrán (10) egy Wright-féle regisztráló árammérőt jelez, mely a kéneső elektrolytikus leválasztásának elvén alapszik. (11) egy elektrolytos czella, melynek (12) anodája alumíniumból, (13) kathodája ólomból, szénből, platinából vagy más alkalmas anyagból, de soha sem alumíniumból készül. Az «anoda» és «kathoda» elnevezést, bár annak szigorúan csak egyenáramnál van jogosultsága, a kifejezés egyszerűsége miatt használtuk. Mindkét elektróda oly (14) elektrolytba merül, mely az elektrolyzisnél oxy•gént választ le, tehát pl. nátronlúgba. (15) illetve (16), illetve (17) a tápláló vezeték (18) csatlakozó sarokszorítója és az elektrolytikus czella anodája, illetőleg az elektrolytikus czella kathodája és a kéneső elektrolytikus leválasztásán alapuló regisztráló árammérő anodája, illetőleg a regisztráló árammérő kathodája és a tápláló vezeték második (19) csatlakozó sarok szorítója között beiktatott csatlakozó vezetéket jelzi. Ha ily elektrolytikus czellán — melyet a következőkben aluminium-czellának fogunk nevezni — áram folyik át, az anodán roszszul vezető oxydréteg keletkezik, mely az ellenállást nagy mértékben nagyobbítja, azonkívül az elektróda és elektrolyt között valószínűleg kondenzátor hatáshoz hasonló hatás is megy végbe. Váltakozó áram átvezetésénél (a föntebb jelzett vagy talán más okból) az áram átmenet ellen a czella az egyik irányban jóval nagyobb elektromótorikus ellenerőt vagy ellenállást fejt ki, mint a másik irányban. Ebből az következik, hogy ily czella váltakozó áram esetében szelep gyanánt szerepel, mely — ha az alumínium az anoda — a pozitív áram átfolyását meggátolja, a negativ áram átfolyását ellenben nem. Az árammérőbe jutó áram tehát úgyszólván egyenirányúvá válik és a regisztráló árammérőre egyenáram gyanánt hat. Bár a 3. ábrán az alumínium czellával kapcsolatban a saját rendszerünk szerint szerkesztett regisztráló árammérőt mutattunk be, világos, hogy a regisztráló árammérő szerkezete bármely tetszőleges szerkezet is lehet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás elektrolytos árammérőknél az árammérőnek egyenáramot vezető rendszernél mellék áramkörbe történő bekapcsolása czéljából, azáltal jellemezve, hogy eme mellék áramkörben egy külön áramforrás van bekapcsolva, hogy ez az elektrolytos árammérőnek a polározódás által előidézett elektromótorikus ellenerejét ellensúlyozza. 2. Az 1. alatt védett újítás egy kiviteli módozata, azáltal jellemezve, hogy a két fővezeték közé áthidaló vezeték gyanánt egy ellenállás van bekapcsolva, melynek egy bizonyos pontjától az elektrolytos árammérő bekapcsolására szolgáló és má-