22379. lajstromszámú szabadalom • Áramelosztó és leszedő berendezés elektromos vasutak számára

a menetirány megváltoztatásakor az egyik vezetékről a másikra akarjuk áthelyezni. Mellékelt rajzokon az 1. ábrán a találmány tárgyát képező áramszedő oldalnézete, a és 3. ábrán két egymással találkozó áramszedő elől- és fölülnézete látható. 4., 5. és 6. ábrán az 1., 2. és 3. ábrán bemutatott áramszedő egy kiviteli alakjának nézetei, 7. ábrán az összekötő kar részlete, 8. és 9. ábrán az áramszedő egy további kiviteli alakja van föltüntetve. Szerkezete a következő: Az áramszedő főkontaktusa (a) hidból vagy keretből áll, mely (b) kerekekkel és (c) ellensúllyal van ellátva. A kerekek fölött alkalmazott (a) híd mellső és hátsó része rézsútos irányú (i) sínekben végződik, mely sín-végek (o) munkadrót illetőleg vezeték ugyanazon oldalán a kerekek alá terjednek. Eszerint (o) munkavezetéken levő bizonyos tárgyat a vezetéken haladó áramszedőnek hidja rézsútos irányú végével a vezetőkről fölemeli, mely tárgy alatt a hid áthaladván, megint a munkavezetékre leejtetik. Hogy az áramszedő görbületekhez jobban illeszkedjen, a hid (p) csuklók által egymással összekötött több darabból áll, melyek rendesen (s) rúgók segélyével merev helyzetben tartatnak. A főkontaktust a mellékkontaktussal összekötő (d) rúd két előrenyúló (e, f) rúddal van ellátva, melyek a hid (g) tartójának hüvelyeibe vannak beillesztve. Ezen hüvelyek izoláló anyaggal vannak kibélelve, hogy a kar és áramszedő egymástól elszigetelve legyen. Az egyik menetirányban pl. (e) rudat használjuk és ekkor (d) kar a magasabb vagy külső helyzetet foglalja el (2. ábrán a baloldali áramszedő) míg visszamenetelkor az (f) rudat használjuk, miáltal a kar legalsóbb vagy belső helyzetét (2. ábrán a jobboldali áramszedő) foglalja el. A kar külső végén a mellékkontaktust alkotó szán vagyai) gőrgő van a főkontaktustól oly távolságnyira alkalmazva, hogy a főkontaktus áramszedője az egyik (o) munka vezetéken, a mellékkontaktus áramszedője pedig a másik munkavezetéken halad. Ily berendezés mellett, mint ez a 2. ábrán is látható, az egymással találkozó áramszedők karjai egymással érintkezésbe nem jutnak, mert az egyik kar a másikon kívül vagy belül van és a mellékkontaktusok találkozás esetén olykép fölemelteinek, hogy görgőik vagy szánjuk a másik áramszedő hidján tovább baladnak, miközben az áram zárva marad. Mint a rajzon látható, az áramszedőt (o) munkavezetékhez egy a motorral összekötött rugalmas kábel szorítja, és ezen kábel (r) részével csuklósan összekötött (t) kengyel segélyével a hid van összekötve. Ezen berendezés folytán a görgők az áramszedő tetején tartatnak, mely utóbbi az ellensúlylyal együtt lengő mozgást végezhet, anélkül, hogy a vezetékre káros hatást gyakorolna. Az áram az egyik (o) dróton keresztül az áramszedő (b) kerekein át (a) állványba és innét az egyik kábelen a kocsi motorján keresztül vissza folyik és a másik kábelen át az izolált (d) karba, innét a mellékkontaktuson és (n) görgőin keresztül a másik (o) vezetékbe, vagy ha a mellékkontaktus szembejövő áramszedő hidján van, akkor az áram ezen áramszedő hidállványán és kerekein keresztül a vezetékbe folyik. Ebből látható, liogy a motorba való árambevezetés meg nem szakíttatik, ha két áramszedő egymással találkozik. A mellékkontaktus (d) kaivégével csuklósan összekötött (1) tagból áll, melyben az (n) görgők vagy csövek fölvételére szolgáló U-alakú (m) tartók vannak ágyazva. Ezen elrendezés folytán az áramszedő összes négy görgője vagy csöve állandóan, (o) vezetéken, vagy a keresztező áramszedő hidján fekszik. A 4—6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a mozgatható (d) kar egy helytálló (d') karral van helyettesítve. Minden áramszedő főkontaktusa (g') kengyellel van ellátva, melynekalsóvízszintes része az állványra van megerősítve és evvel párhuzamos fölső vízszintes része az állványtól és hídtól elég távol van.míg