22376. lajstromszámú szabadalom • Önműködő utántöltő szerkezet folyadékos gázórák számára

Megjelent 1901. évi szeptember lió 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22376. szám. Vll/c. OSZTÁLYÖnműködő utántöltő szerkezet folyadékos gázórák számára. BOLZ KERESZTÉLY FŐMÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 márczius hó 20-ika. A folyadékkal működő gázórák önműködő utántöltésére eddig oly szerkezetek váltak ismeretesekké, melyeknél egyenletes gázmérés elérése czéljából a mérő térben lévő víznek a párolgás mérvében való utántöltésére és ez által a folyadék fölszinének állandó magasságban való megtartására egy tartaléktartály van elrendezve, melyből az utántöltés akként történik, hogy a tartaléktartály a gázóra mérő terével egy csővel van összekötve, mely a normális folyadéktükör magasságában torkol a mérő térbe, minek következtében alacsonyabb vízállásnál a cső nyílása szabaddá válik, úgy hogy a tartaléktartályba gáz hatol be és ennek folytán a mérő térbe folyadék folyik. Ezen szerkezetek azon hátránnyal bírnak, hogy nem működnek elég pontosan és megbízhatóan, főleg azért, mert a mindkét oldalon nyitott lefolyató csőben lévő folyadék mozgását, ha az egyszer mozgásba jött, nem lehet a kellő pillanatban megszakítani, hanem a folyadék tovább folyik, főleg akkor, ha külső befolyások, mint pl. lökések vagy a tartaléktartály utántöltése által a "lebegő vízoszlop egyensúlya megzavartatik. A jelen találmány szerint ezen hátrányokat az által kerüljük el, hogy a folyadéknak a tartaléktartályból a gázóra mérő terébe való bevezetésére szolgáló csőben a vízbeömlés szabályozása czéljából egy záró közeget rendezünk el, melyet közvetve vagy közvetlenül egy, a mérő térben lévő úszó szabályoz. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgyát képező szerkezet két foganatosítási példában van föltüntetve; 1. és 2. ábra az egyiknek, a 3. és 4. ábra a másiknak két egymásra merőleges metszete. Az (1) tartaléktartály a (2) mellső szekrénnyel szokásos módon a (3) nyomáskiegyenlítő cső és a (4) vízbevezető által van összekötve. A (3) cső a mellső szekrényben előnyösen a normális víztükör magasságában torkol, mely esetben ezen cső a vízbeömlés szabályozásában ismeretes módon résztvesz; e cső azonban a víztükör fölött is torkolhat. Az (1) tartaléktartályban a (3) cső nyílása a legmagasabb víztükör fölött fekszik. A (4) cső a mellső szekrényben előnyösen a normális víztükör alatt torkol, hogy a gáznak ezen csövön át való jogosulatlan elvezetését megakadályozhassuk. A (4) cső fölső vége az (1) tartály fenekébe torkol.