22313. lajstromszámú szabadalom • Harangművek villamos védjelzők stb. kiváltási és megakasztási szerkezetének tökéletesítésére

gelyre ékelt (E) tárcsa exczenter fölületét éri, miközben a (B) kar a (T) tengely alátámasztási pont körül fölfelé történő forgó mozgása következtében a rajta nyugvó (H) peczek segélyével a (II) emeltyű (G) karját a (J) megakasztó horoggal az (E) tárcsa rögzítő nyílásából kiemeli, miközben az (F) ütköző pad is nyugalmi helyzetéből a kényszerkörpályán mozogván, ez által a reáfekvő szélszárnykart fölszabadítja s föl lévén az egyidejű mozgás következtében az (E) tárcsa is szabadítva, immár a kerékművet hajtóenergiája működésbe hozza. Ezen működés következtében az (E) tárcsa az óramutató irányában mozogván, annak exczenterfölülete a reá fekvő (C) nyúlvány által az (I) emeltyű (A) kárját fölfelé emeli, miközben a (B) kar a kényszermozgás következtében lefelé mozog. Az eddig leírt mozgás alatt a (II) emeltyű (G) karjának- (J) megakasztó horogja az (E) tárcsa hengerfölületén siklik tova s az(I) emeltyű (B) karjának már említett lefeló való mozgása a (D) rúgót, mely folyton a (H) peczken fekszik, megfeszíti és nyomást gyakorol a (H) peczek folytán a vele szilárd összefüggésben lévő (II) emeltyű (G) karjára, mely abban a pillanatban, midőn az (S) kiváltási gereblye utolsó fogával érintőleg elhagyta a kiváltási (N és M) karmokat, (J) megakasztó horogjával a (D) rúgó hatása alatt az alája került rögzítő nyílásba csappan és ezzel egyidejűleg az óramű működését is megakasztja. A (J) megakasztó horog becsappanásával a (T) tengely forgópont körül előállott forgás az ütköző padot nyugalmi helyzetébe hozza, melyre az óramű működésének megakasztásában szintén közreműködő szélszárnykar reáfekszik. Az (E) tárcsa (T) tengelye körül egyszeri körülforgást végez. A (P) kiváltási emeltyű (4. ábra és 5. ábra) jobboldali (M) kiváltási karma (K) ütköző lemezzel van ellátva, melynek segélyével az (A) emeltyűkar, illetve annak végére erősített (S) kiváltási gereblye a (P) kiváltási emeltyűt a vele szilárd öszszefüggésű és közös tengellyel bíró armatúra delejt, minden egyes kiváltást követő föntebb leírt automatikus megakasztás alkalmával jobbra billenti s ez által kényszeríti, hogy az (S) kiváltási gereblye mindig legalsó fokával akadjon meg és egyúttal létrehozza, hogy az armatúra delej sarkát nyugalmi állapotban az elektromágnesnek mindig ugyanazon sarka vonzza. A (K) ütköző lemez egyben elmésen oldja meg, hogy a kiváltási gereblye minden esés, nyomás vagy egyébb fizikai munka nélkül nyugodtan feküdjék legalsó fokával a megfelelő kiváltási karomra. Ezen (K) ütköző lemez helyettesíthető az (S) kiváltási gereblye (1. ábra) (R) nyúlványával. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasúti harangművek, villamos védjelzők stb.-nél alkalmazandó kiváltási és megakasztási szerkezet, jellemezve egy közös (T) tengelyre helyezett (I és II) kétkarú emeltyű és ezeknek (A B és C D) karja, (C) nyúlványa, az (F) ütköző pad, (J) megakasztó horog, (D) rúgó és (H) peczek elrendezése és az (E) tárcsa forgásával annak kör- és exczenterpályáján a (D) rúgó és (H) peczek közvetett és közvetlen egymásra hatása előidézte összműködése által. 2. Az 1. alatt jellemzett szerkezetnél a (P) emeltyű (N vagy M) kiváltási karmán alkalmazott (K) ütköző lemez, vagy az (S) kiváltási gereblyén alkalmazott (R) nyúlvány, mely az (A) emeltyűt minden kiváltás után nyugalmi helyzetébe pontosan visszatereli és meggátolja, hogy a harangmű, villamos védjelző stb.-nél tökéletlen megakasztás keletkezzék. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZvéNVTÁfiSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-