22303. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai tüzelőszerkezet

Megjelent lOOl. évi szeptember hó 9-én. MAGY. Q KIR. SZABADALMI jBfö HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22803. szám, II'C. OSZTÁLY. Mechanikai tüzelőszerkezet. COHNEN BERNÁT KERESKEDŐ GREVENBROICHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 m&rczius hó 26-ika. A szokásos és ismeretes mechanikai tüzelőszerkezeteknél az a hátrány mutatkozik, hogy a tüzelőanyag nem oszlik el egyenletesen a rostély fölületén és ezért ennek elérése végett a fűtő segítségére szorulnak. Megtörténik, hogy a szén a kokszolólapon nagy tömegben részesül. Ha már most innét nagy darabok letördelnek és a rostélyra hullanak, akkor ez utóbbin nagy üregek maradnak, melyek nincsenek tüzelőanyaggal födve és melyeken a hideg levegő betódulhat, a mi tökéletlen elégést és füstfejlődést idéz elő. Ezen hátrányok elkerülésére jelen találmány értelmében a tulajdonképeni szilárd kokszolólap alatt egy külön mozgatható lapot rendezünk el, melyet folytonos mozgásban tartunk, úgy hogy ez a meggyulladt égő szenet a szilárd kokszolólap mellső részéről I-nél eltávolítja és ez által annak további összesülését megakadályozza. A. mellékelt rajz több kiviteli alakot ábrázol. Az 1. ábra a találmányt példaképen egy Hodgkinson felé készülékkel (86930, illetve 96777. számú német szabadalmak) kombinálva tünteti föl, hol az (a) tölcséren bevezetett tüzelőanyagot a dugattyú- ! szerű (b) tolattyú a tüzelőszerkezetbe, il- ' ; letve tulajdonképen csak a (c) kokszolólemezre szállítja. A (b) tolattyút a rajz legszélsőbb előretolt helyzetében ábrázolja, a melyben ez a bevezetett tüzelőanyagot a tüzelőtérbe vitte be. A tolattyú visszahúzása után a tüzelőanyag fölülről lesülyed, úgy hogy ujabbi előretolásakor friss tüzelőanyagot visz a tüzelőtérbe. A (c) kokszolólap és a (d) rostély között az előre és hátrafelé mozgatható (e) lapot rendezzük el, melyet az (f) kengyel a (b) tolattyúval szilárdan összeköt. Az utóbbinak ide-oda mozgásánál ennélfogva az(e) lap is előre és hátra felé mozog, úgy hogy a (c) lap szélén (I)-nél fekvő égő szenet folytonosan előre löki, fölaprítja és a rostélyon egyenletesen elosztja. A (c).kokszoló lapon összesült szén midőn (I)-hez érkezik szétapríttatik és a rostélyon elosztatik, minek következtében nagy kokszdarabok a rostélyon újból nem képződhetnek, annál kevésbbé, mert a szén gáztalanítása már befejeződött és ily módon a hideg levegő betódulása lehetetlenné van téve. Természetes, hogy az (e) lap mozgása más módon is előidézhető és példaképen a (d) rostélypálczáktól indulhat ki, ha ezek mozgathatók,