22300. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűszelep és szelepház dugattyús szivattyúk számára

semmiféle vezetéssel nem bír és súlyát, valamint esetleg a víz áramlása által rágyakorolt oldalirányú igénybevételeket a (d) spirálrúgóknak a (c és e) nyúlványok között fönmaradó szabad részeinek oldalirányú merevsége hordja. Az által, hogy az eddig szokásos központos rúgóval ellátott központos hüvelyes vezetés elmarad, a szelep súlya annyira csökkentetik, hogy a (d) spirálrúgóknak a szelepsúly által okozott oldalkihajlása jelentéktelenné válik, másrészt pedig a központos vezetés elmaradása folytán a víznek a szelepgyűrű belső hézagából, vagy kiömlőnyílásából való kilépése számára naüvobb keresztmetszetet nyerünk, úgy hogy egészben véve a szelep átmérője csökkenthető. A vízáramlás oldalirányú behatásának elkerülése czéljából egy helyett két egymással szemben fekvő (g) kilépőnyílás van a nyomószelepházban elrendezve. A 2. ábra egy hasonló elvek szerint szerkesztett szelepet mutat, de két konczentrikus (al és a2) gyűrűvel, melyek szintén spirálrúgókkal vannak megterhelve. Ezen rúgók feszültségüket (cl) hidak segélyével viszik át a gyűrűkre, úgy hogy mindegyik gyűrű a rúgó feszültségének felével van megterhelve. A (cl) hidak lábaikkal (h) mélyedéseikbe nyúlnak, miáltal (a) úgy az (al és a2) gyűrűk oldalirányú eltolása, mint azoknak forgása meg van gátolva. Természetesen a gyűrűket kívánatra a hidakkal egy darabból is önthetjük, azonkívül két gyűrű helyett többet is alkalmazhatunk, vagy pedig több egyes szelepet az (a) szelep alakjában (1. ábra) is rendezhetünk el egy szelepházban. Oly czélból, hogy a (d) rúgók (2. ábra) összenyomódásuk alkalmával a szabad tekerületek az (e) nyúlványokra rá ne tolódjanak, alul ki vannak bővítve, de ugyanoly jól hengeresen, kúposán, vagy hordóalakúan is készíthetők. A 2. ábrán az (e) nyúlványok, melyekre a rúgók rá vannak csavarva, egy áttört (f) lemezre vannak ráöntve, melyet a légüst leszorítva tart. A 2. ábrán ép úgy, mint az 1. ábrán föltüntetett alaknál, csavarok és anyák el vannak kerülve és az (f) födél (1. ábra), vagy az (i) légüst (2. ábra) le| vétele által az egész szelep egy fogással kiemelhető. A 2. és 4. ábra szelepszekrény kiképzését is föltünteti. Eltérőleg; az eddigi kivitelektől, melyeknél a nyomócső számára egyetlen csőtoldat van elrendezve, mely a vízáram által a szelepre gyakorolt oldalirányú behatások elkerülése végett megfelelő magasságban kell, hogy kezdődjék, itt egy (k) körcsatorna var elrendezve, (4. ábra), mely lehetőleg mélyre van fektetve és két egymással szemben álló, hosszúkás (1) nyílással torkol a szelepházba. Ez által nArnc«nV a szelepeknek oldalirányú igénybevétele van elkerülve, hanem a nyomószelep fölött álló vízszin is oly mélyre sülyeszthető, hogy a szelepen nyugvó víztömeg az egyébként lehetséges mennyiségnek körülbelül egy harn adára van megszorítva. Hasonló, bár nem annyira szembeötlő módon van az 1. ábrán fölt-'intetett szerkezetnél is a vízszin a szelep közelébe lesiilyesztve. Az 5. ábra egy oly kiviteli alakot mutat, melynél a nyomószelepház a szokásos módon van kiképezve és egy vagy két (g) ; nyomócsőtoldattal van ellátva. A henger-1 alakú (e) toldatokat hordó behelyezett (f) lemez azonban üregesen van kiképezve és alsó szélével lehetőleg mélyre, a szelep közelébe van hozva. Ez által közvetlenül a szelep fölött úgyszólván egy kisebb légüst képződik, melyben a vízállán még nagy nyomásingadozások esetén is magasság tekintetében csak igen kevéssé változhat. Ezen elrendezésnél tehát két légüst képződik, egy alsó kisebb légüst, mely a szelep fölött fekvő vízoszlop csökkentése által nyugodt szelepjárást van hivatva létesíteni és egy második fölötte elrendezett (i) légüst, mely megfelelő méretezés mellett a nyomóvízoszlop továbbításánál túlságos nyomásingadozásokat meggátol. A (g) csőtóidat magassági helyzete ez esetben nem bír fontossággal, Az (f) lemez által alkotott nyomósüveget nem kell okvetlenül fölülről befüggeszteni, mint az a rajzon van ábrá-