22292. lajstromszámú szabadalom • Forgó mozgásnak ide-oda járó mozgássá való átalakítására szolgáló berendezés

irányban elmozdul, az a (v) kerepgyűrű­nek az (il) hüvely csavarmenetalakú hor­nyaiba benyúló bordáitól forgó mozgást nyer, mi mellett a kerepgyűrű visszafor­dulását a kilincsek meggátolják, míg a kölyű visszatérése alkalmával az nem nyer forgó mozgást, minthogy a kilincsek ez esetben a kerepfogazat fölött elcsúszván, a kerepgyűrű fog visszafordulni. Világos, hogy a fönt leírt szerkezetek, melyek a szerszámtartó ide-oda mozgatá­sára szolgáló szerkezettel csak közvetett kapcsolatban állnak, csakis a találmány alkalmazásának illusztrálására szolgálnak és a találmány egyáltalán nincs azokra megszorítva. A forgó mozgást ide-oda járó mozgássá átalakító szerkezet sokféle változtatásra képes és számos kiviteli ala­kokban készíthető, melyek egy némelyike a következőkben föl van sorolva. A 9. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a forgó és ide-oda járó részek közötti kapcsolatot létesítő kapcsoló tagot az 1., 7. és 8. ábrán föltüntetett (n) golyó he­lyett egy hengeralakú (nl) görgő képvi­seli; a két említett rész szerkezete egyéb­ként ugyanaz, mint az 1. ábrán föltünte­tett alaknál. Természetes, hogy az (m) támaszkodó, vagy vezető föliilet a fönti alaktól elté­rően az (i) kölyűn, a (k) körhorong pe­dig a forgó (1) részen is rendezhető el, mint azt a 10. ábra mutatja. Az (n) golyó, mely a két horony oldalfölületeivel való érintkezése folytán forgásnak indíttatik, az (i) kölyű csavarmenetalakú hornyában végiggördül, és azt körüljárva, a kölyűt hátrafelé mozgatja. A csavarmenet egyik végétől másik végéhez visszavezető (ml) csatornarész a golyó visszatérését és a kölyű elbocsátását eszközli, melynek va­lamely erőforrás hatása alatt történő előre csapódása a golyónak az (ml) visz­szatérő csatornán való végigmenetele alatt következik be. Ha a gép vízszintes hely­zetben dolgozik és lassan jár, vagy pedig meginduló félben van, úgy megeshetnék, hogy a golyó a körhorony legmélyebb pontján saját tengelye körül forogva meg­állna, föltéve, hogy lazán mozogna a ho­ronyban. Ennek elkerülésére és a golyó­nak az (i) kölyű körül való forgásának biztosítására a körhoronyba egy (o) rúgó helyezhető, mely a golyót a szemben fekvő horonyoldal felé szorítja, úgy hogy az a horony legmélyebb pontjáról fölfelé vite­tik és az ide-oda járó rész csavarhornyá­nak oldalával érintkezésbe kerül. Az (o) rúgó helyett egy fölhasított gyűrű is he­lyezhető a körhoronyba, mely a forgó részben gyönge súrlódással jár és mely­nek fölhasított két vége közé a golyó be van helyezve. Ezen gyűrű a golyót megfogja, és azt a forgó résznek legmé­lyebb, vagy holtpontjából fölemeli és az ide-oda járó rész csavarhornyával érintke­zésbe hozza. A 11. és 11a. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (m) csavarvonalalakú horony, mely egy (ml) visszatérő résszel bír, lé­nyegében hasonlóan van kiképezve, minta 10. ábrabeli alaknál, csakhogy itt ezen ho­rony a forgó (1) hüvelyben, a (k) kör­horony pedig az ide-oda járó (i) kölyűn van elrendezve. A szerkezet működés3 a rajzból világosan kivehető. Az eddig fölsorolt kiviteli alakoknál egyetlen golyó, vagy egyéb kapcsoló tag volt alkalmazva, de egyéb elrendezéseknél több golyó is alkalmazható, melyeknek azonban mindig csak egyike működik kap­csoló tagként. Egy ilyen kiviteli alakot a 12. ábra mutat, melynél egy (m2) vissza­térő vagy mellékcsatorna van az (m) csa­varmenetalakú csatorna két vége között elrendezve, mely a jelen példánál szintén csavarvonalakkal bír. Ezen visszatérő csa­torna teljes megtöltésére megfelelő számú golyó van alkalmazva, úgy hogy, a mikor egy golyó ezen visszatérő csatornába be­hatol (14. ábra), az egy másik golyót ab­ból kiszorít, és az utóbbit azon helyzetbe hozza, melyben az a forgó és ide-oda járó rész között kapcsolatot létesít (3. ábra). A visszatérő- vagy mellékcsatorna bejára­tinál egy (y) rúgó van elrendezve, mely a golyósorozat előrehaladását elősegíti, a visszavezető csatorna másik végén pedig

Next

/
Thumbnails
Contents