22288. lajstromszámú szabadalom • Ruganyos kerékabroncs és eljárás annak előállítására

szalagok stb. vannak ágyazva, míg a szalag, másik végén az (e) drótok vagy egyéb magok vannak elrendezve. A (d) zsinórok harántirányú összekötésére az (f) drótok, zsinórok stb., szolgálnak. A mint a 2. ábrából látható, az (f) harántkötések egymástól bizonyos távolságban elkülönítetten vannak elrendezve, úgy hogy az anyag,melybó'l a nyomóköpeny készül a harántkötések között kitágulhat. A nyomköpeny belső fölülete, mely a (h) légtömlőt burkolja (1. ábra), a tömlő mentén az egyik (e) dróttól a másikig terjedő (g) szövetréteggel van körülvéve. Az előzőkben ismertetett kerékabroncs előállítása a következőképen történik: A megfelelő alakkal bíró (j) tövisre (3. ábra) először az egy- vagy többrétegű (g) szövetet rakjuk föl, melyre fölül a nyomköpenynek vulkanizálatlan gummiból készült belső (al) részét fektetjük; ezután a (c) szövetszalagokat és a (d) zsinórokat rendezzük el; a (c) szövetszalagokat a (g) szövetréteghez vulkanizálásra előkészített gummioldattal erősítjük meg. Azután két (f) zsinórt, szalagot vagy a zsinóroknak két nyalábját átfűzzük a (c) szövetszalagok szembenfekvő pontjain és a (d) zsinórok köré vezetjük, még pedig fölváltva alul és fölül és aztán egymást keresztezően továbbvezetjük. Ezt követőleg a (c) szövete szalagokon gummioldat segélyével esetleg még a (cl) szövetszalagokat is erősítjük meg, mire a (g) szövetrétegnek eddig szabadon maradt végeit a (c és cl) rétegek fölé az (e) drótokat körülvevő spirális (el) drótok köré illesztjük. Az egyes rétegeknek az (e) drót körül való megerősítése mindig váltakozó irányokban történik. Végül az (a) nyomköpenynek képzése czéljából vulkanizálatlan kaucsukot rakunk föl, még pedig úgy, hogy az a harántkötések közti hézagokat kitöltse, mire az egészet vulkanizálásnak vetjük alá. A 4. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a (d) zsinórok el vannak hagyva és a harántkötés itt nem (f) zsinórok, hanem az oldalas (c) szövetszalagokhoz pl. valamely gummioldat segélyével hozzáerősített (k) harántszalagokkal és zsinórokkal történik. A nyomköpenyt úgy is állíthatjuk elő, hogy annak (a és b) részeit külön-külön készítjük és ezeket aztán egymással és a többi résszel összekötjük. Az 5. és 6. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál az (f) kötések az (1) háló alakjában vannak foganatosítva, melyet az oldalszalagokhoz tetszőleges módon erősíthetünk meg. A 7. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál az (f) kötések és (c) szalagok a (k) köpenyrésszé vannak egyesítve, mely esetleg az (e) drótokat is beburkolhatja. A 8. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a (g) szövetszalag el van hagyva. Magától értetődik, hogy a (c cl) és (g) szövetrétegeket nemcsak a föltüntetett módon, az (e) drótoK körül, hanem bármely más módon is erősíthetjük meg, mely az abroncsnak a kerékkoszorúban való könnyű megerősítését teszi lehetővé. SZABADALMI IGÉNYÜK. 1. Ruganyos kerékabroncsnak előállítására szolgáló eljárás, az által jellemezve, hogy egy (j) tövisre, melyre szükség esetén előzetesen egy (g) szövetréteget illesztettünk föl, a nyomköpenynek egy vulkanizálatlan gummiból készült (al) részét illesztjük, e fölött azután oldalas (c cl) szalagokat összekötő (f) (k) harántkötéseket rendezünk el akként, hogy ezek között hézagok maradjanak és végül, hogy az egészet vulkanizálatlan gummival vesszük körül és egy megfelelő tartályban vulkanizáljuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás szerint készült ruganyos kerékabroncsnak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy (a) nyomköpenyben elrendezett (c cl) szövetrétegek vagy más anyagból álló rétegek által, melyeknek a nyomfölület felé eső végei a nyomköpenyen belül (f vagy k) harántkötések által egymással össze vannak kötve és melyek a (h) légtömlőt körülveszik. 3. A 2. alatt igényelt kerékabroncsnak egy