22280. lajstromszámú szabadalom • Pillanatnyi kifogó és gyors befogó szerkezet

a (12) rúgó által a (2) fölhércz felé megfeszített hosszabb karja az (1) burkolatban megtartatik (1. 3. ábrát baloldalt). Ha azonban a (9) emeltyűnek hosszabb karját eleresztjük, úgy hogy az a (12) rúgó hatása alatt a hám (1) burkolatából kiugrik (1. 3. ábrát jobboldalt), akkor a (7) horog a (6) horogtól eltávolodik és a (11) fül ez által úgy oszlik meg, hogy a (10) istránggyűrűnek okvetlenül ki kell esnie, minthogy a húzóirányban nincs többé tartása. A (9) emeltyű hosszabb karjainak a hámburkolatban való fogvatartása illetve eleresztése egy-egy, ugyancsak e burkolatban elrendezett zár segélyével történik, mely egy rúgóhatás alatt álló (13) csapdából és az ugyancsak rúgóhatás alatt álló, a (13) csapdának (14) nyugaszával kapcsolódó (15) kilincsből áll. A (16) csap körül forgó (13) csapda a (17) rúgó által (14) nyugaszával állandóan a (15) kilincs felé igyekszik forogni, mely utóbbi a (18) rúgó által megfeszíttetik és a (19) csap körül forgathatóan egyik végével a (13) csap körül illetve ennek (14) nyugaszafelé szoríttatik, úgy hogy a (13) csapda csak akkor foroghat el a (9) emeltyűt fogvatartó helyzetéből, ha a (15) kilincsnek szabad vége az (1) hároburkolat felé mozog és ez által másik vége a (13) csapda (14) nyugaszából kiemeltetik. Megfeszült helyzetében a (13) csapda a (9) emeltyűt az által tartja fogva, hogy belső, azaz hosszabb karja a (20) fog segélyével a (13) csapda (2i) kivágásába kapaszkodik (3. ábra bal); ezt a kapcsolatot csak a (13) csapdának illetve a (15) kilincsnek föntemlített kikapcsolása szüntetheti meg, mire a (13) csapda, illetve ennek (21) kivágása a (9) emeltyűt elereszti, mely már most a (12) rúgó által a 3. ábrán jobboldalt látható nyitott állásba csappan. A (9) emeltyűt hosszabb karjának az (1) burkolatba való visszaforgásával zárjuk, a mikor is (20) foga a (13) csapda (22) bütykéhez ütődve a csapdát addig forgatja el, míg a (15) kilincs a (14) nyugaszba be nem csappan. A (15) kilincsek golyós (23) fogantyúkkal vannak ellátva, melyek a (3 4) húzótáskától kétoldalt az (1) burkolatból kiállanak és a kocsibakról is könnyen működtethetők, még pedig az ostornyél segélyével, mely e czélból, mint az a 10. ábrán látható, végén egy mélyített (24) fenékkel ellátott (25) fémhüvelylyel van fölszerelve. A (15) kilincs (26) toldata a (13) csapda szabaddá válásánál ennek (14) nyugaszát elfogja és így megakadályozza a csapda túlforgását. A hám berendezésének ismertetéséből má most az istrángoknak kézzel való be- és kifogása is kitűnik. A befogásnál a (10) istránggyűrűt, mint az a 3. ábrán jobbfelől látható, a (9) emeltyűnek (7) horogalakú végére akasztjuk, a hosszabb emeltyűkart pedig a fönt leírt módon zárjuk. Az egyes istrángoknak kézzel történő kifogását a (15) kilincs (23) fogantyújának illetve magának a (15) kilincsnek a hámburkolat felé való megnyomása által eszközöljük. Az összes istrángoknak egyidejű pillanatnyi kifogása egy később leírandó szerkezet segélyével történik, mellyel a lovakat egyszersmind az (50) kocsirúdtól is megszabadítjuk, a mennyiben az ellentartót a rúdfejből kikapcsoljuk. • A (27) ellentartó t. i. két részből áll, melyek középen egy kettősen fogazott ferde rálapolás (7., 8. ábrák) segélyével vannak egymással összekötve. Ezek a részek egy a rúdfej (28) hüvelyébe pontosan beillő (29) korongot alkotnak, melynek elforgását az ellentartó karoknak a (30) kivágásba (5. ábra) beeresztett négyszögletes (31) toldatai gátolják meg. A (29) korong (49) nyílásán áthatoló, a (28) hüvelyben a vízszintes (33) csap körül forgó és a (32) rúgó által megfeszített (34) kampó a (27) ellentartót illetve ennek kettős középrészét (a 29 korongot) a rúdfejben fogva tartja. A (34) kampó egy a (29) korong mögött fekvő, lefelé irányított (35) orral van el-