22207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a malátagabonának az áztatóban való csiráztatására

ges (a) közfalak által csekély vastagságú függélyes rekeszekre van osztva, melyekbe a malátagabonát helyezzük. Az (a) kettős falak teljes magasságukban át vannak lyuggatva és f'ölül tetőkkel vannak befödve, oly czélból, hogy a gabonának az (a a) falak közötti rétegekbe való behányásakor az a falak közötti üregekbe be ne hullhasson. Az áztató feneke tölcséralakú és kettős falakkal bír, mi mellett a fölső fenéklemez szintén lyuggatva van. A fenék közepén egy (e) kibocsátóakna van elrendezve, mely rendesen egy (i) tolattyúval van elzárva. Az (a) falak által alkotott rétegek alatt az üreges fenékben ennek hosszirányában (g) csövek vannak elhelyezve, melyek egy (d) cső útján egy szelelővel vannak összekötve. Az (a) falak lazák, vagy oldalt lévő vezetékekben vannak ágyazva, úgy hogy fölülről kihúzhatók. Fölül az áztató két csuklós (h) födéllel van elzárva, (c) a vízbeömlesztő cső. A malátagabonák, mint már említtetett, az (a) falak által alkotott rekeszekbehányjuk. Az áztatóvizet a szükséghez képest a (c) csövön beömlesztjük és a középső (g) csőhöz kapcsolt (f) csövön át kibocsátjuk, mely czélra a (g) cső czélszerűen az (i) tolattyúnak egy gyü jtővályújába van ágyazva. Miután ez az áztatás megtörténte után elvégeztetett, az egyes gabonarétegek két oldalról (a lyukgatott üreges falakon át), valamint fölülről és alulról (a lyukgatott fenéken át) a levegő behatásának vannak kitéve. Ekkor az (e) csövön át nedves levegőt szorítunk a (g) csövekbe, mely alulról, valamint a többi oldalakról a gabonarétegekbe behatol és e közben az áztatott gabonát csírázásra hozza. A csírázás közben fejlődő meleg az (a) üregeken át fölfelé emelkedik és ott a (h) födőn lévő nyílásokon át elszáll. A gabonarétegek magasságának közepén, a hol a melegfejlődés a legerősebb, az (a) falak nagyobb átmérővel bírnak, mint fölül és alúl, a mi a rajzon bővített lyukgatással van jelezve. Minthogy ezen készüléknél a levegő a gabonarétegeken minden oldalról egyenlő könnyűséggel hatolhat át, annak teljes ma-I gasságában egyenlően előnyös csirázási föltételek állnak fönn. A csírázás kellő megindulása után az (i) tolattyút kinyitjuk és a középső gabonaré-* teget az (e) csatornán át kibocsátjuk. Erre a (h) födőket megnyitjuk és egy alkalmas í fölvonó segélyével az összes kettős falakat körülbelül 30—40 cm.-nyire fölemel! jük (a pontvonalozott helyzetbe), mi által | az oldalsó rétegek tartalma is az (e) csatornán át kiürülhet. A fönt leírt szerkezet a tökéletes téridhasználás előnyös lehetőségét nyújtja, minthogy az egyes rétegek közti közök j igen csekély vastagságúakra méretezhetők és minthogy a rekeszek önmaguktól is egyenletesen megtelnek. A 3. és 4. ábrán föltüntetett berendezésnek egy oly kiviteli alakja van függélyes és vízszintes metszetben föl tüntetve, melynél a gabona vízszintes rétegekben van elhelyezve. Ezen czélra az áztatóban a szükséghez képest négy vagy öt lyukgatott (a) feneket rendezünk el egymás fölött (körülbelül 50—60 cm.-nyi) egyenlő távolságokban. Az áztató középpontjában egy függélyes (b) cső van elrendezve, mely egyik végén (a rajzon (c)-nél) egy vízvezetékkel, másik végén pedig (d)-nél egy szelelővel van összekapcsolva. A (b) cső mellett az (a) fenekeken egy (e) akna hatol keresztül, melynek egyes hengeres részei mindenik fenék fölött leemelhetők. Az áztató alján egy (f) vízkibocsátócső van elrendezve. Az (a) fenekekre a gabonát 20—30 cm. magasságú rétegekben halmozzuk föl. A rétegek fele magasságában az (a) csőből sugárirányban lyukgatott (g) csövek ágaznak el. Az árpa áztatására szolgáló vizet (c)-nél bocsátjuk be és a szükséghez képest az (f) csövön át bocsátjuk ki. Kellő áztatás és a víznek kibocsátása után a (b g) csöveken át nedves levegőt szorítunk az (a) fenekeken nyugvó árparétegeken keresztül és ezzel az árpát csírázásra hozzuk. A malátaszérű fölszabadulása után, vagy a mi-