22206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen olvasztható oxydok, oxovegyületek oxydvegyületek és oxydkeverékek földolgozására

- 2 gyártásnál, a kerámiái iparoknál, stb. ezen testek fölhasználásukra alkalmas alakba való hozatala czéljára kénytelenek voltak bizonyos fogásokhoz folyamodni, minthogy ezen testek a tiszta timföld olvadási pontja alatt meg nem olvaszthatok. Ezen fogások abban állottak, hogy ezen testeket valamely könynyebben olvadó kötőanyaggal és többnyire nyomás alatt is összeragasztották, vagy pedig hogy azokat egy megfelelően választott adalékkal megolvasztották. Látnivaló azonban, hogy mindezen esetekben az ily módon nyert termékek nem bírnak azon testek összes tulajdonságaival, melyekből előállíttattak és hogy még a fönnmaradt tulajdonságok is általában igen gyöngített alakban lépnek föl. így pl. minthogy a kovasavhoz az üveggyártásnál nátriumszulfátot vagy karbonátot adunk, a nyert termék, az üveg már nem tűzálló, kevésbbé kemény, törékenyebb stb. így a gránit és hasonló kőzet is könnyebben olvasztható, mint az itt tekintetbe jövő testek, minthogy természetes állapotban bizonyos anyagokat tartalmaz, melyek a kőzetben előforduló egyéb anyagokkal olvasztószerek (adalékok) szerepét játsszák. Ez magyarázza meg a gránitok és vele rokon eruptiv kőzetek aránylag könnyű olvaszthatóságát. így továbbá az úgynevezett kvarcztégták, melyek porrátört és kötőanyaggal összesajtolt kovasavnak csak egy agglomerátját képezik, már nem bírnak oly ellenállóképességgel (meleg, nyomás, hajlítás, húzás, ütés stb. ellen), mint a természetes vagy tiszta kovasav. Számtalan ilyen példát lehetne fölsorolni. Ha azonban az említett testeket vagy keverékeiket iparilag oly mértékben lehetne megolvasztani, hogy az olvasztás következtében teljesen homogén testeket nyernének, úgy a nyert termékek nemcsak hogy azon testek tulajdonságait megtartanák, melyekből előállíttattak, hanem ezen tulajdonságok még erősbödnek, sőt még új és gyakran igen fontos tulajdonságok járulnának hozzájuk. Ezen körülményt már többen fölismerték, miért is a szóban forgó testek megolvasztását megkísérelték. Eddigelé azonban nem sikerűit ezen testeket ömlesztőszer nélkül megolvasztani és oly hígfolyó állapotba hozni, hogy a kihűlés után tiszta, amorf, üveges és homogén testeket nyerjünk. Az erre vonatkozó kísérletek és vizsgálatok igen számosak és egynémelyikük már számos évvel ezelőtt ejtetett meg. Ezen laboratóriumi kísérletek legnagyobb része a kovasavnak és különösen a kvarcznak megolvasztására irányult. Gaudiii H. volt az első, a kinek 1839-ben sikerült a kvarczot megpuhítani és finom szálakká kihúzni. Gautier A.-nak a párisi Sorbonne laboratóriumában sikerült a kvarcz megpuhítása által nemcsak kis keresztmetszetű csöveket és kisebb hőmérőket, hanem gyöngén meghajlított kigyócsöveket is előállítani. Azon kísérlet, melyet Gautier két év előtt Moissan-nal együtt végzett és melynek czélját elektromos kemenczében olvasztott kvarczból csöveknek és egyéb készülékeknek öntés útján való előállítása képezte volna, nem sikerült. Végül még Dufour A. hőmérőket és csöveket készített kvarczból, de csak megpuhítás és kihúzás útján, nem pedig öntés útján. Le Chatelier H. is olvasztott kvarczot, de ő annak olvadási pontját kis mennyiségű alumínium, alkalikus bázisok és alkálikus földek hozzáadásával lejebb szállította. Timföld, magnézia, mész és baryt szintén megolvasztattak, vagyis inkább durrgázlángban megpuhíttattak. Ha azonban Frémi-nek és másoknak sikerült is esetleg egészen tiszta timföldet igen kis mennyiségben megolvasztani, úgy ebből mégis csak jegeczeket, nem pedig amorf, üvegszerű és homogén testet nyertek. Másrészt pedig kétségtelen, hogy az a timföld, mely üvegszerűen lapokká volt olvasztható, nem volt tiszta. Hasonlókép mész és magnézia sohasem volt tiszta állapotban megolvasztható. Ezen i anyagok egyébként a Druminond-fény elő-