22204. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a közös árbóczon alkalmazott több vagy hibás jelzőkar mozgásának meggátlására

lító emeltyű (jelen esetben a (6—7) emeltyűk), valamint a közös (10) működtetőemeltyű is ezen (4) tengelyre van forgathatóan alkalmazva. Megfelelő magasságban a (17) elektromágnesek vannak elrendezve, melyek a (2) alaplemezre erősített (5) tartókon nyugosznak és melyeknek száma a beállító emeltyűk számának felel meg. Ezen elektromágnesek (16) sarkaival szemben fekszenek a nyugalomban lévő és a (13) villában forgathatóan ágyazott (12) könyökemeltyűknek mellső horgonykarjai. A (12) emeltyűnek hátsó vége a (14) kampóban végződik. A 12. könyökemeltyűnek mellső horgonykarja oly súlyos, hogy a hátsó kampós kar vége nyugvó állapotban kívül fekszik azon körön, melyet a (10) emeltyűnek hátsó vége ennek fölemelésénél leír (lásd rajz, 1. ábra). Ha a (17) elektromágnes gerjesztetik, akkor ez a hozzátartozó beállító emeltyűnek horgonykarját magához ragadja, miáltal a hátsó kampós emeltyűkar az 1. ábrán pontozva föl tüntetett állásba jut, úgy hogy ez a (10) emeltyűnek a motor által való elforgatása következtében, a valamennyi kampó alatt keresztben fekvő és a (10) emeltyűre megerősített (15) lécz által megfogatik és lefelé húzatik. A (8 7) beállító emeltyűk az eddig használatos emeltyűket pótolják. A (10) emeltyű a (11) rúd és egy a rajzban föl nem tüntetett láncz segélyével van a jelző kar mozgató szerkezetével összekötve. A (8 7) emeltyűk pedig (8 és 9)-nél csuklósan alkalmazott rudak segélyével vannak a jelző tárcsákkal öszszekötve, úgy hogy ezen emeltyűk hátsó karjának lenyomása által a jelző kar föllemeltetik. Mihelyt az áram megszakad, akkor a (10) emeltyű lefelé esik, illetve hátsó karja fölfelé emelkedik, miáltal az erre megerősített (15) lécz a könyökemeltyűt és ezzel a beállító emeltyűnek hátsó végét is fölemeli, úgy hogy a jelző kar ismét nyugalmi helyzetébe jut és a könyökemeltyűnek kampós vége is eredeti állásába viszszatér (lásd 1. ábra folytonos vonallal kihúzva). A könyökemeltyűnek eredeti helyzetébe való visszahozása czéljából a (10) emeltyűre megerősített keresztlécz egy ütközővel van ellátva, melynek ferde (18) fölületéhez a (12) könyökemeltyűnek lejtős (19) lapja ütközve, a könyökemeltyű nyugalmi helyzetébe visszaforgattatik. Annyi (17) elektromágnest kell alkalmazni, a hányféle jeladás szükségeltetik; az áramzáró kontaktusok a megfelelő helyiségben pedig úgy rendeztetnek el, hogy mindenkor csak egyet lehessen közülök lenyomni, úgy hogy egyszerre csak egy áramkör záratik és csak egy (17) elektromágnesben gerjesztetik mágnesség. SZABADALMI IGÉNY. I Berendezés a közcs jelzőcszlopon alkalmazott több vagy egy helytelen jelzőkar mozgásának meggátlssára, az által jellemezve, hogy a jelzést beállító (6—7) emeltyűk mindegyikének hátu'só végén egy-egy (12) kcnyökemeltyű van forgathatóan alkalmazva, melyeknek egyik karja nyugalmi helyzetben a (17) elektromágneseknek (16) sarkai alatt fekszik, és ezek vonzhatásának van kitéve, másik karjuk pedig a (14) kampóban végződik, mely, midőn a könyökemeltyű a megfelelő elektromágnes által magához ragadtatik, a (10) működtető emeltyű hátsó végének pályájába jut, úgy hogy az erre megerősített) (15) keresztlécz beléakad és azt a beállító emeltyűvel együtt lefelé húzza, miáltal a megfelelő jelzőkar vagy tár* csa emeltetik, míg a (10) emeltyűnek visszafelé való forgásánál a (15) lécz a könyökemeltyűt a beállító emeltyűvel együtt eredeti állásába visszahozza. (t rajzlap melléklettel PALLAS RÉSZVÉNYTÁR6A8ÁO MYOMDÁJA BUDAPESTEN.