22190. lajstromszámú szabadalom • Újítások pneumatikus és hasonló ütőszerszámokon

távolságban állnak, hogy az (L) szelep eltolása alkalmával az (M) és (N) lyuksorok közül az egyik sort nyitják és csaknem egyidejűleg a másik sort födik. Ezen (M) és (N) lyuksorok a (B) differencziáldugattyúnak kisebb átmérőjű részébe vannak fúrva. A szelepnek a vezetőrészek között fekvő középső része (0) lyukakkal bír, a szelepnek az (F) fogantyútól távo-< labb fekvő vége pedig egy igen kis tengelyirányú (P) fúrással van ellátva. A (B) dugattyú végébe egy csavarmenetes (Q) dugasz van becsavarva, mely az (L) szelep mozgását a dugattyúnak ezen vége felé határolja, míg a másik irányban a korlátozás a kis (R) kamra fenékfala által (1. ábra) történik. A (B) dugattyú végén egy (S) nyúlvány van elrendezve, mely egy a (T) szerszámtartóba helyezett szerszámba ütközik; a (T) szerszámtartó és az (A) test azon része között, mely a (B) dugattyú j kisebb átmérőjű részét vezeti, egy (U) üreg van elrendezve, mely (V) csatornák útján a külléggel közlekedik. A szerkezet működése a következő: A (J) emeltyű által bebocsátott hajtóközeg a (D) csatornán át a (C) gyűrűs térbe áramlik, és a (B) dugattyú gyűrűs fölületére nyomást gyakorol, a dugattyút tehát az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe, igyekszik hozni. Ezen helyzetben, melynél az (L) szelep a rajzon föltüntetett állást foglalja el, a hajtóközeg a (C) térből az (N) és (0) lyukakon át a dugattyú vastagabb vége mögött lévő térbe lép, és annak teljes keresztmetszeti fölületére hat, miáltal a dugattyú a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe hajtatik. Ezen helyzetben az (S) nyúlvány az ütés gyakorlása és a dugattyú működésének megszakítása után a (T) tartóban lévő szerszámon fekszik föl. A midőn ez által a dugattyú mozgása hirtelen megakasztatik, az (L) szelep eleven erejénél fogva a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe megy tovább. E mellett a szelep az (R) kamrában lévő hajtóközeget j annyira komprimálja, hogy ennek nyomása j nagyobb lesz a szelep másik végére mű- ! ködő nyomásnál, miáltal a szelepnek a kamra fenekéhez való kemény ütődése, valamint rázkódtatások és a szelepnek túlságos visszavágcdása el van kerülve, minthogy a komprimált hajtóközeg a kis (P) furaton át eltávozhatik. Mihelyt a szelep a 2. ábrán föltüntetett állásba jött, a (C) gyűrűalakú tér é.3 a dugattyú vastagabb vége mögötti tér közötti közlekedés az (L) szelepnek az (N) lyukakat födő vezető része által meg van szakítva, míg az (M) lyukakat megnyitó másik vezető rész a dugattyú vastagabb vége mögött lévő teret a külléggel köti össze. A hajtóközeg tehát az (0) és (M) lyukakon, az (U) kamrán, és a (V) csatornákon át a szabadba áramlik. Mihelyt a hajtóközeg nyomása a dugattyú vastagabb vége mögött kellően lecsökkent, a dugattyú gyűrűs fölületére ható hajtóközeg a dugattyút ismét az 1. ábrán íöltüntetett helyzetbe nyomja, mely mozgás alatt a vékonyabb dugattyűrész (M) lyukai oly helyzetbe kerülnek, hogy az (A) testnek ezen lyukakat elzáró szűkített vezető része a küllég és a dugattyú vastagabb vége mögötti tér között a közlekedést elzárja. Az ezen térben megmaradó sűrített levegő a löket hátralévő része alatt komprimáltatik, úgy hogy a dugattyú számára légpárnát képez. Közvetlenül a dugattyú végállásának elérése előtt az (M) lyukak a (C) gyűrűalakú térbe kerülnek, mire a hajtóközeg az (M) és (0) lyukakon átáramolva, a teljes dugattyúfölületre hat, úgy hogy a dugattyú hátramozgásában hirtelen megállíttatik és ismét előre löketik. A dugattyú hirtelen megakasztása folytán az (L) szelep eleven erejénél fogva az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe halad tovább, miáltal a közlekedés az (M) lyukakon át megszakadt és az (N) lyukakon át jön létre. Az (L) szelep, ezen mozgása közben, az (R) kamrában csekély nyomáscsökkenést okoz, a mi a szelepnek a (Q) dugaszhoz való erős odaütődését és ezzel annak túlságos visszavágódását meggátolja. A szerkezet működését addig folytatja, míg a munkás a (J) billentyűt lenyomva