22188. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár kettős szakállú kulccsal

A zár szekrényében egy hengeralakú (A) tok van ágyazva (4. ábra), mely a mellső (a) körtárcsából (5. ábra) a hátsó (b) körtárcsából, az utóbbira szilárdan ráerősített (c) tuskóból és az ezen tuskót (a) mellső (a) körtárcsával összekötő két (d) támból áll (6. ábra). A hátsó körtárcsán a kulcscső (e) vezetőpeczke ül; a mellső körtárcsában van a kulcslyuk. Az egyik szakállával a két (d) tám közé nyúló kulcs forgása alkalmával az (A) hengert magával viszi. Egy a hátsó körlap külső oldalán ülő (f) exczen,ter (4. ábra ez alatt a (B) zárreteszt eltolja. A hátsó (b) körtárcsán, valamint a (c) tuskón egy-egy (g), illetve (h) forgattyúcsap ül, melyek egymással diametrálisan szemben állnak és melyek egyike élőiről, másika hátulról az egymás fölött álló és a helytálló (i) csap körül forgó két (k 1) elállítótárcsába oly módon nyúlik (4 9 és 10. ábra), hogy az (A) henger forgása alkalmával a (k és 1) tárcsák ellenkező irányokban forgattatnak, miáltal a zár kinyitása álkalmával ezen tárcsák széleinek (m és n) kivágásai egymást födő helyzetbe kerülnek. Ezen helyzet elérése után a (g) és h) csapok a (k és 1) tárcsákon elrendezett kivágásoknak akként határolt részeibe lépnek, hogy a tárcsák további elforgása többé nem lehetséges. Az (A) hengernek ezután folytatott forgása alkalmával annak (f) exczentere lép működésbe, mely a (B) reteszt fölfelé tolja mi mellett az ezen utóbbira erősített (o) nyúlvány az egymást födő (m és n) szegélykivágásokba lép (3. ábra). A zár bezárása alkalmával az ellenkező mozgási folyamatok lépnek föl, míg végre az (m és n) kivágások a 9. ábrán föltüntetett' helyzetbe kerülnek. A (k és 1) állítótárcsák mindegyike egy (p illetve q) peczket hord. A hátsó tárcsa (p) peczke a mellső tárcsa konczentrikus (r) kivágásán nyúlik keresztül (3. ábra). A henger két (d) támja között az (s) rekesztőlemezeknek pontosan megfelelő hely- ; zetben hasítékokkal ellátott lamellaszerű (t) tolattyúk (5., 6., 8. ábra) vannak elrendezve. Az összes (t) tolattyúk hasítékain egy a hengerben megerősített (u) szög megy keresztül. Az egyik, vagy mindkét átmenő lépcsőfokokkal ellátott kulcs bevezetése alkalmával a tolattyúk ezen fokok szerint rendezkednek el. Az (A) hengernek itt föltüntetett kiviteli alakjánál csak az egyik, kulcsszakái van hullámos lépcsőfokokkal ellátva. Ha mindkét szakái hullámos, úgy természetesen egy második tolattyúsornak kell jelen lennie. Az (s) rekesztőlemezek kivágásai akként vannak alakítva, hogy a (t) tolattyúk fönt említett rendezését nem gátolják. Mihelyt azonban a hengert a kulcs segélyével a zár kinyitása czéljából forgásba hozzuk, a tolattyúk a hozzájuk tartozó rekesztőlemezek kivágott széleivel szoros érintkezésbe jutnak és most már a kulcsszakái merev folytatásaként szerepelnek, úgy hogy ezen rekesztőlemezek a közös tengelyül szolgáló (i) csapszög körül most már szintén elfordíttatnak és pedig az illető szakái forgási irányával ellenkező irányban. A többi rekesztőlemezek a szemben fekvő szakálnak hozzájuk tartozó lépcsőfokai, illetve lamellái által megfogatnak és az előbbiekkel ellenkező irányban forgattatnak. A szerkezet olyan lehet, hegy az (s) rekesztőlemezek közül fölváltva az egyik jobbra, a másik balra fordíttatik. A rekesztőlemezek egymáshoz való súrlódásának meggátlására ajánlatos azok közé egészen vékony apró (v) lemezkéket (1., 2. ábra) helyezni, melyek csapjaikkal a helytálló (i) tengely hornyába kapaszkodnak és ily módon a tovavitel ellen biztosítva vannak. Az (A) henger részleges elfordítása után a rekesztőlemezek (w) szegélykivágásai egymást födő állásba kerülnek és egyszersmind a (k és 1) elállítólemezeknek egymást most már szintén födő (m és n) kivágásait is födik. (2. ábra). A kulcsnak az (A) hengerrel együtt való további elfordítása azután még ; csak a (B) retesz eltolódását vonja maga után, melynek (o) peczke (e) mellett az egymást födő összes szegélykivágásokba lép. A retesznek ezen eltolódása alatt tehát az