22174. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus hajtómű

egy a szívó- és nyomócső közé kapcsolt, terhelt szelep, illetőleg a folyadék útjainak elfojtása által történik. A szabályozás ezen utóbbi módjánál a nagyon is számba veendő munkaveszteségek elkerülhetetlenek. Nem felel meg továbbá péld. azon esetnek, melynél valamely különlegesen nagy ellenállást kell legyőznünk. Ép akkor, midőn a nagy ellenállás következtében a hajtott tengely sebessége fogy és így a szivattyú által szállított vízmennyiség nem haladhat át a motoron, kell hogy útját a szelepen át találja és így az a munka, mely a nagyobb ellenállás legyőzésére szükségeltetett volna, az átfolyó folyadék által veszendőbe megy. A találmány tárgyát ábrázoló mellékelt rajzon: 1. ábra függélyes hosszmetszet; 2. ábra alaprajz részleges metszettel; 3—5. ábrák hosszmetszeti részleteket mutatnak, a melyeknél a csőmeneteknek csak egy része a zárószerkezet különböző állásainak föltüntetésével ábrázoltatott. Természetesen mellékes az, hogy ide-oda mozgó vagy körben futó szivattyúkat és szekundérmótorokat alkalmazunk-e. A rajzban föltüntetett foganatosítási alaknál dugattyús szivattyúkat és körforgó szekundér gépeket alkalmazunk. Az álló (a al) dugattyús szivattyúk részletesen leírandó vezetékek révén összeköttetésben állanak mindkét (k kl) szekundér motorral, mely két mótor egy a (w) tengelyt körülfogó közös hengeres (b) tokban a tengelyen szilárdan ül, de egymástól (1) válaszfal által el van választva (2. ábra), úgy hogy mindkét (k és kl) mótor önálló. A szivattyúk és motorok közötti vezetékek annyiban vannak elkülönítve, a mennyiben azt a vezérlés megkívánja. E szerint a szivattyúk (a2) nyomó kamráiból kiinduló (f2) nyomási vezeték két (f fl) egymás mögötti vezetékre^ oszlik (1. és 2. ábra), melyek mindegyike egy motorhoz vezeti; ép így az eredetileg/ mindkét mótor számára közös (g2) vezeték két (g gl) vezetékre oszlik, melyek mindegyike a szivattyúk (a3) szívókamráiba vezet. Az (f fl g gl) vezetékekben a (c cl d dl) kúpos csapok szolgálnak elzáró szerkezetül. A kúpos csapoknak I. ábra szerinti állásánál mind a négy vezeték nyitva van és így a szivattyúk a motorokra az 1. alatt tárgyalt esetnek megfelelően fejtenek ki hatást. A (cl) csapnak a IV. ábra szerinti helyzetében az (fl) út zárva, az (f) út pedig nyitva van. Kell tehát, hogy mindkét szivattyú által szállított összes folyadékmenynyiség az (f) vezetéken menjen át, vagyis a folyadék csakis a (k) motorban válik hatásossá, minek következtében a motora normálisnál nagyobb gyorsasággal forog. (Vesd össze a 2. alatt mondottakkal). Ha a (dl) csapot a III. ábra szerinti helyzetbe hozzuk, míg a (d) csap a nyitott állapotban megmarad, akkor a (gl) szívóvezeték zárva van és a szivattyúknak csak egyike működhetik. Nagyobb nyomás alatt szállíttatik tehát kevesebb folyadék, minek következtében a szekundér motorok a normálisnál kisebb sebességgel forognak. Miután azonban a dugattyúkra kifejtett nyomás nagyobb, tehát a 3. alatt leírt eset értelmében nagyobb ellenállást győzhetünk le kisebb sebességgel. Ezen kívül még a hajtott tengely fékezhető is; akkor tudniillik, ha a (d) csapot a (dl) csap állásába hozzuk (III. ábra). Ezen esetben tudniillik nagyon kevés vagy épen semmi folyadék sem hagyhatja el a szekundér mótor tokját. A szivattyú természetesen zavartalanul tovább szállít, csakhogy a folyadék most az (r) csövön és a tömör (t) dugattyúval fölszerelt (s) légüstön át halad (I. ábra). A hajtott tengely fordulatiránya is megváltoztatható, még pedig a (h és i) vezetékek által, melyek a (c cl) és (d dl) csapoknak az V. ábrában látható helyzeténél a szívó és nyomó vezetékeket keresztben kötik össze, és a nyomó folyadékot a nyilakkal jelzett irányban terelik. Más csapállásokkal fojtanunk is lehet. A csapok egyéb elzáró szerkezetekkel is pótolhatók.