22142. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzhajók hajtására szolgáló berendezéseken
—— rös expanziója ide-oda járó gőzgépet kapcsolok hydraulikus, vagy egyéb (f) és (g) tengelykapcsolások segélyével, ahol is a turbinák fordulatszáma teljes sebességénél nagyobb a gőzgépekénél. Oly esetben, midőn ezen fordulatszámok egyenlők, a tengelyek szilárdan lehetnek összekapcsolva. Teljes sebesség mellett a három turbina által kifejtett erő ezélszerüen egymással megközelítőleg egyenlők és pedig a két külső (2) és (3) tengely fordulatszáma 700, a középső tengelyé pedig 500 perczenként. A (2) és (3) tengelyek mindegyike két hajócsavart, a középső pedig egy hajócsavart hord. Czirkálási sebességnél (óránkint 12 tengeri mértföld) 17 atm. kazánnyomás mellett azt találjuk, hogy a gőzgépekben 15-szörös expanzió, a gőzgépekkel egyenlő sebességgel járó turbinákban pedig további 15-szörös expanzió érhető el 0.08 atm.-ig terjedő kondenzátornyomásig leexpandálva. Ily viszonyok közt a gőzgépek körülbelül 60°/p -át szolgáltatják a sztiséges erőnek, a többi 40% ot pedig a turbinák. Az ilyen kombinácziót igen előnyösen használhatjuk nagy sebességű járásra, oly módon, hogy a gőzgépeket egyszerűen kikapcsoljuk és a kazángőzt a (4) csövön és (5) szelepen át közvetlenül az (1) tengelyen lévő nagy nyomású (a) turbinába bocsájtjuk be, melynek gőze a (6) és (7) csövekben át a (b) és (c) turbinákba, ezekből pedig a (8) és (9) csöveken át a (h) és (i) kondenzátorokba ömlik. A (a) (b) és (c) turbinák egy csoportot képeznek, mely teljes kazánnyomású gőzzel képes működni és mely a kívánt sokszoros expanziót adja, úgy hogy teljes megterhelésnél is igen gazdaságosan működik. Czirkálási sebességnél az által nyerünk gazdaságos üzemet, hogy a (d) és (e) gőzgépeket a hydraulikus, vagy egyéb szerkezetű (f) és (g) tengelykapcsolások segélyével az illető tengelyekre rákapcsoljuk. A gőzgépek ez esetben teljes gazdaságos erőkifejtésüket körülbelül 300 perczenként fordulat mellett szolgáltatják, ami a (b) és (c) turbinák teljes terhelésű sebességének felénél kevesebb, és mely sebbesség a hosszú 3 — utakra való efféle gépek közönséges fordulatszámán belül esik. Ezen gőzgépek és turbinák együttes erőkifejtése akkora, hogy a hajót czirkálási sebesség mellett körülbelül 12 tengeri mértföldnyi sebességgel hajtják előre, ami körülbelül 1000 indikált lóerőnek felel meg, amiből a gőzgép körülbelül 600-at, a turbinák pedig 400-at fejtenek ki. Az egyik működési mód szerint a turbinák egyszerűen a kondenzátor vákuumban járnak, a gőzgépek pedig ez esetben a (10) és (11) csöveken át közvetlenül a (h) és (i) kondenzátorba űrit k gőzüket. A leggazdaságosabb üzemet czirkálás esetén akkor érjük el, ha a (d) és (e) gőzgépek fáradt gőzét a (12) és (13) csöveken át az (a) turbinába, ezután a (6) és (7) csöveken át a (b) és (c) turbinákba, innen pedig a (h) és (i) kondenzátorokba bocsátjuk. Látható, hogy az ily módon való czirkálásnál az (1) tengelyt a hajó mozgása forgatja, az által, hogy a víz annak csavarjára hat, ami a hajó hajtására némi ellenállástöbbletet okoz. Az által, hogy a gőzgépek fáradt gőzét az (a) turbinába vezetjük, ezen ellenállástöbbletet nemcsak hogy megszüntetjük, hanem a legtöbb esetben tetemes érőtöbbletet nyerünk a hajó hajtásához. Világos, hogy az új hajóhajtási rendszeremnél czirkálási sebesség mellett a gőzgépek fáradt gőze nemcsak a turbinának és tengelyek üres járási súrlódásának csökkentésére van hasznosítva, hanem általánosságban és majdnem az összes esetekben az összes erőkifejtésnek tetemes mértékben való növelésére szolgál, daczára annak, hogy a turbina leggazdaságosabb sebessége távolról sincs elérve. Czirkálás alatt a gőzt teljes kazánnj omással bocsátjuk a gőzgépekbe és azokban oly nyomásig expandálhatjuk, mely az atmoszferikus nyomásnál valamivel nagyobb. A gőz azután a nagy nyomású (a) turbinába kerül és innen a két kis nyomású (b) és (c) turbinán halad át a kondenzátorokba való ömlése közben. A kondenzátorokban czirkálási sebesség mellett a ritkítás ily körülmények közt szokatlanul erős és két-három-
