22141. lajstromszámú szabadalom • Újítások iskolapadokon

Megíelent li>01. évi augusztus hó 21-én. MAGY. m KIII. SZABADALMI jg£& HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22141. szám. VIII/o. OSZTÁLY. Újítások iskolapadokon. PIZINGER LAJOS GYÁRIGAZGATÓ BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 20425. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1900 deczember hó 19-ike. A szóban lévő találmány a 20425. sz. törzszabadalomban védett újítások szerint készült iskolapadok további kiképezésére vonatkozik és czélja az asztal mozgó részét a mozdulatlan részével összekötő csuklóknak oly kiképezése, hogy a törzsszabadalomban leírt előnyök is biztosítva legyenek, azonkívül pedig a mozgó asztalrész lehajlításánál a gyermek kezét vagy ujját se veszélyeztesse. Tárgya továbbá a találmánynak egy oly újítás, mely lehetővé teszi, hogy a szóban lévő padot leányiskolákban kézimunka és varrás tanításánál is lehessen használni. A csatolt rajzon a szóban lévő újításokkal fölszerelt asztal az 1. ábrán függélyes keresztmetszetben, a 2. ábrán fölülnézetben látható, a 3. ábra az 1. ábrához tartozó nagyobb méretben rajzolt részletrajz, a 4. ábra a 2. ábrához tartozó ugyancsak nagyobb méretben rajzolt részletrajz és az 5. ábra metszet a 4. ábra x—x vonala szerint. A törzsszabadalomban a mozgó asztalrész a mozdulatlan asztalrésszel a két rész érintkezési fölületén alkalmazott sarkak segélyével volt összekötve, mely berendezés nem csak az irást nehezítette meg, mert a két rész között okvetlenül keletkezett egy bizonyos hézag, hanem gyakran szerencsétlenségekre is adott okot, a menynyiben a gyermek, ha a mozgórész lehajlításánál ujját a (h) rész szabad élén, vagy a mozgórész támasztékán tartotta, azt könnyen becsiptette, minek igen gyakran .veszélyes sérülések voltak a következményei. Ezen a hátrányon oly módon segítettünk, hogy az asztal mozgó részét a mozdulatlan résszel nem sarkak segélyével kötjük össze, hanem oldalt alkalmazott (r) csuklós pántok segélyével és hogy az (f) résznek a (h) rész felé fordult oldalát, miat a csuklós pántok csapjain átmenő forgástengellyel konczentrikus (q) körhengerfölületet képeztük ki (3. ábra), mely a mozdulatlan (h) rész hasonló módon kiképezett fölületére szorosan ráfekszik. A (q) fölület alul egy függélyes (s) fölületbe megy át, mely a (h) rész megfelelő fölületére támaszkodva, a mozgórész lefelé mozgását határolja. A (h) és (f) rész ily kapcsolása azt is lehetővé teszi, hogy az (f) részt — mely fölhajlítva, mintegy 60°-os szöget képez a