22139. lajstromszámú szabadalom • Javítások gőzgépeken

Megjelent 11)01. évi augusztus lió 21 -én, MAGY, SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22189. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Javítások gőzgépeken. KRON REZSŐ VEZÉRIGAZGATÓ GOLZERNBEN (SZÁSZORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 8-ika. A gőzgépeknél alkalmazott külön be- és kibocsátó tagok (szelepek) legszokásosabb elrendezésénél, mikor ezek a fekvő gőzhenger tengelyéhez szimmetrikusan, függélyes helyzetben voltak alkalmazva, a káros tért alig sikerült a gőzhenger űrtartalmának 6— 10%-ánál kisebbé tenni, mert eme tagok mindegyikénél a szerkezeti okokból szükséges terén kívül még egy a gőzhengerbe vezető külön beömlő csatorna is szükséges volt. Szelepek alkalmazásánál ezek nem szimmetrikus egyoldalú elrendezésével, mikor a két szelepnek közös beömlő csatornája van a káros teret a henger űrtartalmának 5— 7°/o-áig kisebbíthetjük. Természetes, hogy a szelepeknek a hengerfödélbe vízszintes helyzetben történő beépítésével a káros teret még inkább lehetne csökkenteni, de ez fekvő szelepekkel bíró fekvő hengereknél oly nehézkes szerkezetre vezetne, mely általánosabban alig terjedhetne el. Jelen találmánynak czélja az, hogy a külön gőz be- és kibocsátótagok (szelepek vagy tolattyúk) leginkább használatos függélyes, szimmetrikus elrendezésének megtartásával eme tagokat úgy rendezzük el, hogy a káros tér egészen 1—3%-ig leszállítható legyen. E czél elérésére a gőzt be-és kivezető tagokat nem szereljük a munka henger fölé, alá vagy mellé, hanem ennek homlokfölületére, sőt magába a hengerbe és pedig oly helyzetben, hogy azok teljes magasságuknak megfelelően a hengerfödelek és a dugattyú között alkalmazott kivágásokban vannak elrendezve. Tehát a gőzt be- és kivezető tagokat (szelepeket és mindenféle tolattyút) a gőzdugattyú mindegyik végállásában, tehát a dugattyú és a megfelelő hengerfödél teljesen körülzárja, ennek megfelelően a dugattyú elmozdulásánál a gőz- vagy munkahengerbe szabadon benyúlnak, úgy hogy azok a hengerbe vezető csatornák, melyek a be- és kibocsátó tagok szerkezeti kiképezésére szükséges tértől a hengerbe vezettek és a káros teret nagyobbították, elmaradnak. Az előbbiekben jellemzett elrendezés által, a káros teret egészen a henger 3— 4°/o-áig lehet csökkenteni, sőt a be-és kivezető részeknek az előbbi elrendezésétől csak kevéssel eltérő elrendezésével a káros teret 1%-ra is leszállíthatjuk, miáltal a gőzgép hatásfokát még igen lényegesen javíthatjuk. A káros teret még az által is tetemesen