22104. lajstromszámú szabadalom • Elektromágnes az erő és teher közti áttételnek a fegyverzet kilengésekor önműködően való megváltoztatásával

het le, míg vonzott fegyverzet esetében (3. ábra) a (b) és (c) emeltyűk egybeesnek úgy, hogy igen nagy vonzó erő is lökésmentesen munkát kifejtően fogatik föl. Gyakorlati czélokra természetesen czélszerű illetve elegendő, ha mozgás holt állásait csak meg­közelítjük a nélkül, hogy azokat teljesen el­érnők (lásd a 3. ábrát). Hogy a teher siilyedésénél jó fékezést érjiink el, a mechanikus áttételt czélszerű úgy elrendezni, hogy elálló fegyverzet eseté­ben a (p) teher támadó pontjában erőfölösleg legyen, mely fokozatosan annál kisebb lesz, mennél inkább közeledik a fegyverzet a sarokhoz. A 4. ábrában a (k) görbe a kilengés minden egyes pontjában mutatja a (p) teher támadó pontjára vonatkoztatott erőhatást. Láthatjuk ebből, hogy ezen erőgörbe úgy gazdaságos- j ság, mint a fékezés tekintetében az 1. ábrá­ban föltüntetett (k) görbénél tetemesen elő­nyösebb alakkal bír. Ezen berendezésnél a teher esésénél jó fékezést főleg két okból érünk el. Egyrészt árammegszaldtásnál a vasból az erővonalak nem tűnnek egyszerre el, hanem a. (k) erőgörbe (4. ábra) lassankint lefelé mozog úgy, hogy a (p) súly minden pillanatban csak (k) vonal­nak az (i) vonallal képezett metszési pont­jáig sülyedhet; a (k) görbének jobboldalt symptotikusan emelkedő ága folytán a féke­zés épen a suly lefelé mozgásának meg­szűnésekor kiválóan hatásos úgy, hogy minden lökés el van kerülve. Másrészt a lökésmtenes esést dynamikus okok is biztosít­ják. Ha asülyedő súly, t. i. az (a) fegyverzetet a 3. ábrán föltüntetett állásból a 2. áb­rában feltüntetettbe viszi át, akkor ez az (a) tömeg tehetetlensége következtében nem történik hirtelen, hanem az (a) fegyver­zet mozgása csak gyorsuló mozgás és a fegyverzet a holt álláson (2. ábra) csak bizo­nyos maximális sebességgel fog áthaladni ; a (p) teher sebessége' azonban egyszersmind ezen holt állás elérése előtt annyira késlel­tetik. hogy abban a sebesség zérus, sőt azon túl negatívvá válik, azaz a (p) súly legmé­lyebb helyzetében ingához hasonlóan lökés­mentesen fölfogatik. SZABADALMI IGÉNY. Elektromágnes az erő és teher közti átté­telnek a fegyverzet kilengésekor ön mű ködően való megváltozásával, jellemezve egy csuklós (a, b, c) kapcsolás által, melyen az erő és teher támad és melynek mozgási határa két holt állás között fek­szik és pedig a teher holt állása között a von­zás kezdetén oly czélból, hogy nagy légut mellett gyönge mágneses erők is ki­használtassanak és sülyedő súly ütődés nélkül fogassék föl és az erő holt állása között a vonzás végén. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAB : KSZVÉNYTiÍKSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents