22097. lajstromszámú szabadalom • Nyomóközeg által hajtott erőgép

1. Vagy oly- módon, hogy a nyomóközegnek a csőbe való betódulásánál lassú kezdeti sebességgel hagyjuk forogni, mely sebesség aztán mindig növekedik, míg csak a tehetetlenségi állapot eléretik; 2. vagy pedig oly módon, hogy a (B) kiáramlási nyilást előzőleg megfelelő módon elzárjuk s a nyomóközeget csak az után vezetjük be a csőbe. Az utóbbiban ez által egész hosszában jelentékeny nagy nyomás hozatik -létre, a (B) kiáramlási nyílás közelében is, úgy hogy ennek' kinyitása alkalmával a nagy nyomás a gépet azonnal a rendes sebességgel fogja forgatni. J A 2. és 3. ábrán keresztmetszetben és hosszmetszetben bemutatott erőgép áll egy csoport, egymással páronként összekapcsolt s a turbinatengelyre ékelt (a a b b cc) és (d d) tárcsából, melyek között a spirálisan meghajlított (A B C D) fémlemezek vannak elrendezve. Ezen spirálisoknak egymás után következő csavarulatai által határolt terek tekercsalakra meggörbített csövek gyanánt szerepelnek, melyek egyenként czélszerűen végig egyenletes keresztmetszettel bírnak. A nyomás alatt álló közeg, pl. gőz a gyűjtő tartányból (kazánból) egy szilárd (E) csőbe (4. ábra) és innen egy az erőgép tengelyével konczentrikus (T) csőbe vezettetik, hol az utóbbi a tengelyre van ékelve és kapcsolatban áll az első (A) spirálissal. Ebben a hajtó közeg a föntebb előadott módon hat s innen eltávozván, sorban keresztül áramlik a (B C D . . .) spirálisokon, melyeknek keresztmetszete fokozatosan növekedik. Mint a föntebbiekből kitűnik, a hajtó közeg a (T) csőbe való beáramlásától kezdve egész kiáramlásáig, folytonosan egy az egész gépet körülzáró (K) köpenyben működik. Az (L) szelep vagy tolattyú segélyével az említett köpenyen lévő kibocsátónyílás teljesen elzárható, úgy hogy a köpeny belső tere a hajtóközeggel teljesen megtölthető. Midőn az (L) szelep vagy tolattyú megnyittatik, az erőgép működésbe jön. A (K) köpenyben a kondenzáczió folytán lecsapódó folyadék egy tetszőleges, csappal elzárható furat vagy cső segélyével bocsátható ki. A 4. ábrán az (E) csőnek egy különleges elrendezése látható. Itt ugyanis ezen cső egy vékonyfalú toldatával nyúl a (T) karmantyúba, még pedig egy térköz fölhagyása mellett, mely állandóan telve van a gép működését előidéző közeggel. Az 5. ábrán azon vezetéknek egy kiviteli alakja látható, melyen át a hajtóközeg az első (A) tekercshez vezettetik. Ezen vezeték csőnek vége forgó testté van kiképezve és keresztmetszete, mely végig egyenletes, megfelel a beáramlási csatornák összkeresztmetszetének, azon czélból, hogy a hajtóközegben energia veszteség ne jöhessen létre és annak megakadályozása végett, hogy a gép forgásának sebessége a tengelyéhez áramló hajtóközeg által ne befolyásoltassék. A 6. ábra a találmánybeli erőgépnek oly kiviteli alakját mutatja, melynél a tekercseket körülzáró tárcsák kúpok által vannak helyettesítve, azon czélból, hogy a (SÍ és S2) tereken átáramló hajtóközeg mindig egyenletes átáramlási keresztmetszetekhez vezettessék. A 7. ábrán egy külön szerkezet látható, mely az utolsó tárcsapárnál alkalmazható, a hajtóközeg kiáramlásának megakadályozására addig, míg a gépet nem akarjuk működésbe hozni. Ezen készülék áll egy (U) gyűrűből, mely a (K) köpeny belsejében, a gép tengelyével párhuzamosan eltolható és működtetése (t) rudak segélyével történik, melyek bármely alkalmas szerkezet segélyével egyidejűleg hozatnak mozgásba. Zárt állásnál az említett gyűrűnek (r és s) szélei a legutolsó tárcsapárnak (rl sl) széleihez feküsznek. A kondenzáczióra való tekintettel, mely a gép működése közben bizonyos mértékben okvetlenül bekövetkezik, ajánlatos a tekercsek átáramlási keresztmetszetét egymással szemben- fokozatosan kisebbre készíteni. A föntebbiekben ismertetett erőgép, megfelelő áttételek révén szivattyúk, mű-