22072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás portlandczement előállítására
nehezen sikerül. A száraz nyers lisztnek a kellő mértékben való kiégetése sem könnyű, mivel a különböző nyers anyagok részecskéit mindig légréteg választja el egymástól, mi a bensőbb érintkezést megnehezíti, a miért is az égetéshez igen nagy hő szükségeltetik. A czomentet csak addig kell égetni, míg az nem zsugorodik, a mikor is az anyagok meglágyulnak. Ha azonban a nyers anyag laza, szivacsos szerkezetű, akkor a kémiai egyesülés nem mehet végbe, minthogy az egyes részecskék igen távol vannak egymástól. Ezért ebben az esetben a hőmérsékletet még fokoznunk kell és az egyik alkotó részt részben meg kell olvasztani, hogy az égetéssel a kellő hatást elérhessük ; ez azonban túlnagy szénfogyasztást okoz. A forgó kemenezében való égetésnél ezenkívül is sok meleg vész kárba, minthogy a füstgázok igen melegen távoznak el. Az iszapoló eljárásnál igen sok víz szükséges, a minek elpárologtatása sok szenet igényel. A jelen találmány szerint a következőképen járunk el. A nyers anyagokat bányanedves állapotban jól fölaprítjuk és pedig előzetes szárítás nélkül. Ezt az anyagot azután kevés vízzel csöves malmokban fölaprítjuk és öszszekeverjiik, miáltal nyúlós, sűrű, igen finoman megőrölt, bensően összekevert és homogén pépet kapunk. Ezt a pépet közvetlenül vezetjük be a forgó kemenczébe és ebben megszárítva üvegszerű tömeggé égetjük ki. A tapasztalás azt mutatta, hogy ily módon még a legkeményebb és legnehezebben kezelhető nyers anyagok is igen finoman fölapríthatók és benső keverékké alakíthatók és pedig oly erőfogyasztással, mely a száraz eljárásnál fölhasznált erőkifejtésnek körülbelül csak fele. Ezen megőrlés és péppé való keverés által a részecskék annyira közel hozatnak egymáshoz és oly finoman apríttatnak meg, hogy az égetéssel elérni szándékolt kémiai hatás könnyen bekövetkezhetik, amennyiben a víz elpárolgásánál a tömeg összehúzódik és a részecskék közvetlen érintkezésbe jutnak egymással. Ezen eljárásnál továbbá a nyers anyagokat nem kell előzetes szárításnak alávetni és a különböző anyagok jobban keverhetők, fölapríthatók és bensőbb érintkezésbe hozhatók egymással, minek következtében a czement sokkal jobb minőségűvé válik. A forgó kemenezében a szélifogyasztás tetemesen kisebb mint az iszapoló eljárásnál, minthogy sokkal kevesebb vizet kell elgőzölögtetni. A jelen eljárásnál például, minthogy a nyers anyagokat nem iszapoljuk, hanem bányanedves állapotban aprítjuk föl és kevés víz hozzáadásával csöves malmokban őröljük meg. csak egy rész víz szükséges 2.5—3 rész szilárd nyers anyaghoz, az iszapoló eljárásnál ellenben rendszerint 1—1.5 rész ny7 ers anyag 1 rész vizet igényel, hogy az egyáltalában földolgozható legyen. Az eljárás is egyszerűbbé válik, úgy hogy a munka is olcsóbb. Oly esetekben, a mikor a nyers anyagok egyike vagy másika vizben iszapolható, ezt az anyagot vízben iszapolhatjuk. az iszapot pedig a másik, illetve többi nyers anyaggal a csöves malomban összekeverhetjük. Tehát azt a vizet, melyet különben a malomban az összes alkatrészekhez kevertünk, ebben az esetben csak az egyik alkatrész iszapolására használjuk és a malomban a többi alkatrészt víz helyett evvel az iszappal keverjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás portlandczement előállítására, jellemezve az által, hogy a nyers anyagokat bányanedves állapotban (tehát előzetes szárítás nélkül) előzetesen összeaprítjuk és megnedvesített állapotban finoman megőröljük, és ezáltal egyszersmind összekeverjük, végre az így kapott pépet forgó kemenezében égetjük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás egy kiviteli módozata, jellemezve az által, hogy a nyers anyagok egyikét vízzel iszapoljuk, az így nyert iszapot pedig a többi nyers anyaghoz adjuk és a keveréket az 1. igény szerint tovább kezeljük. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPB8T
