22038. lajstromszámú szabadalom • Elektromos berendezések forgó keféinek új ágyazása

- 2 — kiegyensúlyozó tömeg egy fix ütközőbe ütközik, úgy hogy ha a sebesség tovább növekedik, a tömeg által kifejtett czentrifugálerő változatlan marad, míg a kefetartók által kifejtett és a kefék leemelésére törekvő czentrifugálerő még tovább Jiövekedik, Ennek következtében a fölfekvési nyomás, bár igen lassan, de mégis kisebbedik. Az 1. ábrán látható diagramm a fölfekvési nyomás és a sebesség változásának görbéjét ábrázolja és mint az a rajzból kitűnik, a fölfekvési nyomás a normális sebesség környezetében mindkét irányban csak igen kis mértékben kisebbedik. A 2., 3. és 4. ábrán a találmány több kiviteli módozata látható. Mint az a rajzokon látható, (a) a mozdulatlan kollektort, (b) a kefét, (c h) a kefetartót, (d) a kiegyensúlyozó tömegét, (e) a kiegyensúlyozó tömeg és a kefetartó között beiktatott rúgót, (f a d) tömeg mozgását határoló ütközőt jelzi. A kefetartó lazán van a kollektor körül keringő (g) tengelyre fölhúzva és két (c és h) karból áll, melyek egymást csak részben egyensúlyozzák, A (b) kefét viselő (c) karnak súlya a (h) karénál valamivel nagyobb, úgy hogy a kefe a kefetartó czentrifugál ereje alatt a kollektortól távozni törekszik. A czentrifugálerő hatása alatt a nyíl értelmében a (g) tengely körül forogni törekvő (d) ellensúly az (e) rúgó közvetítésével ellenkező irányban hat a kefetartó és a (b) kefét növekvő nyomással szorítja a kollektorra. A fölfekvési nyomás azonban a sebesség növekedésével nem teljesen arányosan növekedik, sőt a sebesség növekedésével csökken is, mert — mint a rajzból kitűnik, — a (d) tömeg oly módon van elrendezve, hogy az (e) rúgó feszültségének növekedése mérvében a czentrifugálerőnek a tömegre gyakorolt hatása mindig kisebb mértékben növekedjék, minthogy a (g k) irány (2. ábra) a (g) tengelyen átmenő sugár irányához fokozatosan közeledik. Mikor a rúgó feszültsége a létesítendő fölfekvési nyomáshoz viszonyítva elég nagy, a (d) tömeg az (f) ütközőbe ütközik és a tömegnek a kefére gyakorolt hatása ettől a pillanattól kezdve a sebesség növekedésénél teljesen változatlan marad. Minthogy azonban a sebesség növekedésénél a kefetartó által gyakorolt és a kefét a kollektorról leemelni törekvő czentrifugálerő fokozatosan növekedik, a fölfekvési nyomás fokozatosan kisebbedik, de a viszonyok megfelelő megválasztásánál ez a kisebbedés igen csékéllyé tehető, úgy hogy a fölfekvési nyomást közel állandónak tekinthetjük. A fölfekvési nyomás nagysága az (f) ütköző helyzetének megváltoztatásával, az (e) rúgó megfeszítésével vagy a két segédeszköz együttes alkalmazásával tetszőlegesen szabályozható. Hogy az (f) ütközőt könnyen beállíthassuk, azt állító csavar gyanánt is kiképezhetjük. Hogy a rúgó fészültségét könnyen változtathassuk, az egyik végét egy kis (i) csigához köthetjük (2. ábra) és ezt a csigát az (1) csavar segélyével a (k) tengelyén tetszőleges helyzetben rögzíthetjük. A (d) tömeget, vagy (mint a 2. és 3. ábrán) ugyanazon a tengelyen alkalmazzuk, a melyen a kefetartót, vagy pedig (4. ábra) külön tengelyre szereljük. A (c h) kefetartó és a (d) ellensúlyozó tömeg tengelye a kollektor tengelyével mindkét esetben párhuzamos (2. ábra), vagy arra merőleges (3. és 4. ábrán) lehet. A 2. ábrán látható kiviteli módozatnál az (f) ütközőt a kefetartó és a (d) kiegyensúlyozó tömeg közös (g) forgástengelyén alkalmazott (m) részben helyezzük el. Ez a rész ezenkívül egy második (n) ütközővel is el van látva, mely meggátolja, hogy a kefetartó (h) karja a kollektorral érintkezésbe jöjjön. Magától érthető, hogy széles kollektoroknál egymás mellett egy közös tengelyre több kefét is lehet szerelni, melyek mindegyikét egyegy (d) kiegyensúlyozó tömeggel látjuk el.