22038. lajstromszámú szabadalom • Elektromos berendezések forgó keféinek új ágyazása

- 2 — kiegyensúlyozó tömeg egy fix ütközőbe ütközik, úgy hogy ha a sebesség tovább növekedik, a tömeg által kifejtett czentri­fugálerő változatlan marad, míg a kefe­tartók által kifejtett és a kefék leemelé­sére törekvő czentrifugálerő még tovább Jiövekedik, Ennek következtében a fölfek­vési nyomás, bár igen lassan, de mégis ki­sebbedik. Az 1. ábrán látható diagramm a föl­fekvési nyomás és a sebesség változá­sának görbéjét ábrázolja és mint az a rajz­ból kitűnik, a fölfekvési nyomás a nor­mális sebesség környezetében mindkét irány­ban csak igen kis mértékben kisebbedik. A 2., 3. és 4. ábrán a találmány több kiviteli módozata látható. Mint az a rajzokon látható, (a) a moz­dulatlan kollektort, (b) a kefét, (c h) a kefetartót, (d) a kiegyensúlyozó tömegét, (e) a kiegyensúlyozó tömeg és a kefetartó között beiktatott rúgót, (f a d) tömeg mozgását határoló ütközőt jelzi. A kefetartó lazán van a kollektor kö­rül keringő (g) tengelyre fölhúzva és két (c és h) karból áll, melyek egymást csak részben egyensúlyozzák, A (b) kefét viselő (c) karnak súlya a (h) karénál valamivel nagyobb, úgy hogy a kefe a kefetartó czentrifugál ereje alatt a kollektortól tá­vozni törekszik. A czentrifugálerő hatása alatt a nyíl értelmében a (g) tengely kö­rül forogni törekvő (d) ellensúly az (e) rúgó közvetítésével ellenkező irányban hat a kefetartó és a (b) kefét növekvő nyo­mással szorítja a kollektorra. A fölfek­vési nyomás azonban a sebesség növekedé­sével nem teljesen arányosan növekedik, sőt a sebesség növekedésével csökken is, mert — mint a rajzból kitűnik, — a (d) tömeg oly módon van elrendezve, hogy az (e) rúgó feszültségének növekedése mérvé­ben a czentrifugálerőnek a tömegre gya­korolt hatása mindig kisebb mértékben növekedjék, minthogy a (g k) irány (2. ábra) a (g) tengelyen átmenő sugár irá­nyához fokozatosan közeledik. Mikor a rúgó feszültsége a létesítendő fölfekvési nyomáshoz viszonyítva elég nagy, a (d) tömeg az (f) ütközőbe ütközik és a tömegnek a kefére gyakorolt hatása ettől a pillanattól kezdve a sebesség növeke­désénél teljesen változatlan marad. Minthogy azonban a sebesség növekedé­sénél a kefetartó által gyakorolt és a kefét a kollektorról leemelni törekvő czen­trifugálerő fokozatosan növekedik, a föl­fekvési nyomás fokozatosan kisebbedik, de a viszonyok megfelelő megválasztásánál ez a kisebbedés igen csékéllyé tehető, úgy hogy a fölfekvési nyomást közel állandó­nak tekinthetjük. A fölfekvési nyomás nagysága az (f) ütköző helyzetének megváltoztatásával, az (e) rúgó megfeszítésével vagy a két se­gédeszköz együttes alkalmazásával tetsző­legesen szabályozható. Hogy az (f) ütközőt könnyen beállíthas­suk, azt állító csavar gyanánt is kiképez­hetjük. Hogy a rúgó fészültségét könnyen vál­toztathassuk, az egyik végét egy kis (i) csigához köthetjük (2. ábra) és ezt a csi­gát az (1) csavar segélyével a (k) tenge­lyén tetszőleges helyzetben rögzíthetjük. A (d) tömeget, vagy (mint a 2. és 3. ábrán) ugyanazon a tengelyen alkalmaz­zuk, a melyen a kefetartót, vagy pedig (4. ábra) külön tengelyre szereljük. A (c h) kefetartó és a (d) ellensúlyozó tö­meg tengelye a kollektor tengelyével mindkét esetben párhuzamos (2. ábra), vagy arra merőleges (3. és 4. ábrán) le­het. A 2. ábrán látható kiviteli módozatnál az (f) ütközőt a kefetartó és a (d) ki­egyensúlyozó tömeg közös (g) forgásten­gelyén alkalmazott (m) részben helyezzük el. Ez a rész ezenkívül egy második (n) ütközővel is el van látva, mely meggá­tolja, hogy a kefetartó (h) karja a kol­lektorral érintkezésbe jöjjön. Magától ért­hető, hogy széles kollektoroknál egymás mellett egy közös tengelyre több kefét is lehet szerelni, melyek mindegyikét egy­egy (d) kiegyensúlyozó tömeggel látjuk el.

Next

/
Thumbnails
Contents