22020. lajstromszámú szabadalom • Nyers olaj előmelegítő

- 2 -tiv előnyök elérése főleg az által válik le­hetővé, hogy a lepárlókazánból jövő forró olajgőzök az előmelegítő tartalmának alsó rétegeibe vezettetnek, mi által a folyadék teljesen egyenletesen melegíttetik meg és ez által a könnyű szénhydrogénektől egyen­letesen szabadíttatik meg. Nagy gőzmennyi­ségek hirtelen fejlődése és egyenlőtlen áramlások keletkezése teljesen ki van zárva. A találmány tárgyának egy kiviteli alakja a mellékelt rajz 1. ábráján oldalnézetben, 2. és 3. ábráján elől-, illetve hátulnézet­ben van föltüntetve. A fönt mondottak értelmében" tehát az előmelegítendő nyersolajjal megtöltendő elő­melegítőül szolgáló edénybe (melynek mé­retei és alakja az üzemi követelményekhez képest választhatók, de mely általánosságban czélszerűen fekvő henger alakjával bírhat) akként vezettetnek a közvetlenül fűtött le­párlókazánból érkező forró gőzök, hogy elő­ször a készüléken kívül elrendezett (D) el­osztóba, azután pedig az előmelegítő mére­teinek megfelelő számú párhuzamosan kap­csolt (a, a, a . . . .) csövekbe vezettetnek, melyek együttvéve egy «elemet» alkotnak. Ezen az előmelegítendő nyersolaj alsó réte­gével érintkező első csőrendszerben, vagy elemben természetesen csak a legmagasabb forrpontú és legnagyobb fajsúlyú gőzök fog­nak lecsapódni és párolgási rejtett mele­gükből, valamint folyadék melegükből annyit fognak a nyersolajnak átadni, amennyit a párhuzamosan kapcsolt csövek átbocsátani képesek. Ezen első (legalsó) csőrendszer az előme­legítő túlsó végén ismét egy kívül fekvő (Ii) elosztóba torkol, melyben a gőzöknek a lecsapódmánytól való elkülönítése megy végbe, oly módon, hogy a gőzök az (E) el­osztó oldalának fölső részéből kiinduló (b, b) csöveken át egy fölötte lévő, vízszintesen elrendezett (G) elosztóba vezettetnek, míg a forró lecsapódmány a még benne rejlő meleg további kiadása czéljából (Ml, M2) szifóncsöveken át, egy vagy több (M3, M4 M5) csöveken az előmelegítő legalsó leg­hidegebb részén vezettetik keresztül, mire az mint első legnehezebb frakczió a hű­tőbe kerül. A harmadik (0) elosztóban és az ehez kapcsoló csőrendszerben, vagy elemben a még alacsonyabb forrpontú és kisebb faj­súlyú olajok kondenzálódnak és így tovább. Rendesen három ilyen egymás fölött fekvő csőrendszer elegendő, anélkül azonban, hogy számuknak szaporítása elvileg ki volna zárva. Az előmelegítőn átvonuló csövek teljes hosszukban egy darabból vannak henge­relve és mindkét végükön az edényből ki­nyúlnak, úgy hogy az összes kapcsolások és csavarzatok az edényen kívül foglalnak helyet, mi által azok könnyen hozzáférhe­tők és a nyersolajat tartalmazó edényen belül a párítmányt elrontó tömítetlenségek nem fordulhatnak elő. A csővégek egyike az edény egyik falával rendesen karimák segélyével szilárdan össze van kötve, míg a csövek másik vége pl. az edény má­sik falára erősített tömítőszelenczén vezet­tetvén keresztül, szabadon mozoghat, illetve nyúlhat. Ezen szabad megnyúlásról azonban — melynek hiánya a csövek megmelege­dése okozta tágulásakor a kapcsolatok tö­mi tetlenségét idézhetné elő — egyéb ismert módon is lehet gondoskodni. A mellékelt rajz a készüléknek csak se­matikus ábrázolását mutatja és természetes, hogy a jelen kiviteli alaknál választott fekvő hengeres alak helyett tetszőleges más al­kalmas alak is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Előmelegítő nyersolaj szénkátrány, pala­olaj, zsírok és egyéb szénhydrogének számára, mely a lepárlókazánokból elvo­nuló forró olajgőzök által füttetik, jel­lemezve ezen fűtést eszközlő oly (a, a, a, al, al, al) stb.) fűtőcsövek által, me­lyek az előmelegítő belsejében toldások­kal nem bírnak és melyek egyik végü­kön tömítőszelenczékben, vagy egyéb al­kalmasszerkezet segélyével szabadon ter­jeszkedhetnek, másik végükön pedig az előmelegítővel szilárdan össze vannak kötve, miáltal a nyersolajnak az előme-

Next

/
Thumbnails
Contents