21987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsákoknak ill. zsebeknek varrás nélküli előállítására

- á -rője szerint gyorsabban vagy lasabbanfölícsavarodnak. Ha már most egy (13 14) vetüléket a lánczokra merőlegesen bevetünk, akkor ezen vetülék, mivel a (16) lánczfonal leggyorsabban és a (15) lánczfonal leglassabban halad, az árúhenger felé való haladásánál mindig ferdébb helyzetet fog fölvenni, míg a (14) vég az árúhengerre fölcsavarodik (lásd a rajzon a (13 14) vonalat), mely pillanattól fogva a vetülék további elfordítása megszűnik. A szövet képződése a fönt leírt módon történik, csakhogy itt a kész szövetnél a vetülékek a lánczfonalakkal egy a hegyes szöget fognak képezni, mely annál kisebb, minél távolabb van a vetülék bevetési helye a (10) árúhengertől. Az egyes a szövetből kivágott zsebek a ferde (13 14) vetülékek között föltüntetett rhombus alakjával bírnak. Ha több zsebet egymás mellett állítunk elő, akkor a (10) árúhenger több konusból áll (5. ábra), melyek mindegyikének hossza a zseb szélességével egyenlő. Az egyes zsebek mindjárt a (13 14) vetülék bevetése után a lánczíonalak mentén szétvágatnak, úgy hogy mindegyik zsebszélesség árúhenger részére külön fölcsavarodik. Miután ezen és az előbb leírt eljárásnál mindegyik lánczfonal más-más sebességgel csavarodik, az árúhengerre, a lánczfonalakat ugyanezen módon kell a (12) lánczdobról leereszteni. Ezt vagy egy az árúhengerhez hasonlóan kúpos (12) lánczdobbal érjük el (4. ábra), vagy az által, hogy a lánczdobot több vékony, a közös tengely körül lazán forgatható tárcsára osztjuk, vagy végre több (12) lánczdob alkalmazása által (5. ábra), melyek mindegyike az egyenlő sebességű lánczfonalak fölvételére szolgál. Különösen zsebeknél gyakran kívánatos, hogy azok nyitott oldalukon az egyik vagy mindkét oldalon egy hosszkivágással bírjanak, a mi annak a ruhabélésbe való bevarrását tudvalevőleg megkönnyíti. E czélból, mint azt a 2. és 3. ábráknak megfelelő 6. és 7. ábrák mutatják, a két (5) és (6) oldalszegélyt nem az egész zsebhosszban képezzük ki, hanem egy (18) darabon a (9) szabási vonal előtt mindegyik láncz egy külön szövetet képez. A 6. ábrában mindegyik zsebnél két hosszkivágás keletkezik és így a szövet ezen helyen a (18) hosszban a szövet egész szélességére egy egyetlen csőszövetet fog képezni. A 8. és 9. ábrák egy a 6. ábrabeli szövetből kivágott zsebet nézetben és hosszmetszetben mutatnak, mely mindkét oldalon egy-egy (19) hosszkivágással bír. A 7. ábrában föltüntetett szövetnél mindegyik zseben csak egy (18) hosszúságú hosszkivágás készül. Ezt az által érjük el, hogy a (8) szabási vonal által elosztott négyszög egyik (fölső) felén a két lánczot az egész zsebhosszban egy szövetté egyesítjük, míg ezen négyszög másik (alsó) felén mindegyik lánczot egy (18) darabon külön, mint csőszövetet képezzük ki. Hogy a zsákok, illetve zsebek tartósságát emeljük, azok fenekét erősbítjük. Ezt, mint a 10. ábrában föltüntetett zseb mutatja, az által érjük el, hogy a fenéktől kezdve egy bizonyos (20) darabig hosszirányban erősebb, illetve jobb vetiilékíonalakat alkalmazunk, vagy hogy azon részt, végig egyforma vetülékfonal alkalmazásánál, sűrűbben szőjjiik, mint a zseb többi részét. Ha ellenben a zsákot, illetve a zsebet a 3. illetve 7. ábrában föltüntetett eljárás szerint készítjük, akkor a lánczfonalakat választjuk a fenék erősbítése czéljából a (20) darabon a fentieknek megfelelően. A 11. ábra a három szegéllyel ellátott zsebeknél a hajlás előállítására egy más módot mutat. Ezen zsebeknél, melyek különösen ruhazsebekre alkalmaztatnak, a hajlás a hosszirányban fut, vagyis a zseb a nyitott oldalán, a (9) szabási vonalon, szélesebb, mint a fenekén, a (4) szegélyen. Ezen hajlás előállítása egy ismert jaquard-gépen oly módon történik, hogy | egy bizonyos, de a különböző szakaszképezéseknél, különböző számú lánczfonalat a ; szakaszon kívül hoz, úgy hogy ezek az átvetett vetülék által nem köttetnek le. A