21975. lajstromszámú szabadalom • Kettős csavar-propeller röpülőgépekhez

- 2 — Ugyanezt a czélt érjük el akkor is, ha a 3. ábrán látható berendezést alkalmaz­zuk, melynél a fölső, illetőleg mellső csa­var szárnyai sugárirányú (d) karok alkal­mazásával annyira kifelé helyeztettek, hogy a jelzett hosszúkarú szárnyak által vissza­vert levegő a másik csavar szárnyait nem érheti, mint az a 3. ábrán a nyilak ál­tal jelezve van. Miután a rövidebb karú szárnyak rövidebb pályát írnak le, összes felületüknek nagyobbnak kell lennie, mint a hosszabb karú szárnyakéinak. A két légcsavarnak ellenkező értelem­ben való forgását különböző módon lehet létesíteni, még pedig, mint az az 1. ábrá­ból kitűnik, vagy oly módon, hogy az egyik (A) légcsavart mereven kapcsoljuk az (a) forgástengellyel és a másik (B) légcsa­vart a mótortokkal vagy (e) állvánnyal kapcsoljuk mereven, vagy pedig, mint az a 2., 3. és 4. ábrán látható, az (A) lég­csavart ismét az (a) tengellyel kötjük me­reven össze, de a (B) légcsavart az (a) forgástengely körül lazán forgó (1) hüvely­lyel kapcsoljuk. Az első esetben a két csavar azért fog ellenkező értelemben fo­rogni, mert a mótor és tokja, mint a le­vegőben szabadon függő test, amúgy is arra törekszenek, hogy ellenkező értelem­ben forogjanak, tehát a velük mereven kapcsolt (A) és (B) csavaroknak is ellen­kező forgásértelmet kölcsönöznek, míg az utóbbi esetben a két csavar ellenkező ér­telmű forgását egy valamely ismeretes át­tevés, pl. egy kúpkerékáttevés, úgyneve­zett differencziáláttevés létesíti, mint az a 4. ábrán látható, melynél a (h) közbeeső kerekek egy az (a) tengely és (1) hüvely között ezektől függetlenül elhelyezett, a motorral vagy ennek (e) burkolatával me­reven összekötött (m) persely oldalt kiálló (g) csapjain futnak, míg az egyik (f) hajtó­kerék az egyik, a másik (f) hajtókerék a másik légcsavarral áll merev összekötte­tésben. Ebben az esetben a mótor, illető­leg annak burkolata vagy állványa a for­gásban részt venni nem fog, hanem a forgó szárnyakra viszonyítva, nyugalomban ma­rad. A 3. ábrán látható, hogy eme kettős csavar-propellert mily kedvező módon le­het egy repülőgéppel összekötni. • Az (i) állvány ugyanis a legkedvezőbb alakban, mint hosszúra nyúlt test az (a) forgásten­gely, illetőleg ennek megnyújtása körül konczentrikusan helyezhető el, úgy hogy a kettős csavar-propeller által kifejtett húzó­erő czentrikusan, vagyis tengely irányá­ban hathat a gépre, ezt tengelyirányban való elmozdulásra kényszerítheti és eme berendezés következtében lehetőleg nagy stabilitást kölcsönözhet a gépnek, külö­nösen, mert a szárnyak rendesen a gép fölső részén vannak alkalmazva, tehát a gép súlypontja mélyen fekszik. Az ily gép kormányképességét ugyancsak igen egy­szerű módon létesíthetjük, a mennyiben, pl. egy vagy több, a hajókormány lapát­hoz analóg kormányfölületet alkalmazunk megfelelő pontokon, vagy alkalmas mecha­nizmusok segélyével a kettős csavar-propel­lert minden irányban beállíthatóvá tesszük. A gép esetleges ingaszerű mozgását azál­tal szüntethetjük meg, hogy az (i) állvá­nyon vagy (j) kosáron sugárirányú (k) fö­lületeket alkalmazunk. Modelekkel Végzett kísérletek igazolják, hogy ez a kettős csa­varpropeller úgy a függélyes, mint az ol­dalirányban való röpülést úgy tulajdonké­peni röpülő gépeknél, mint játékszer gya­nánt szolgáló röpülőgépeknél a legtökéle­tesebb módon lehetővé teszi, a minthogy a csupán emberi erővel hajtott gépekkel is igen jó eredmények érettek el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kettős csavarpropeller az 1. igény sze­rint, melynél a két légcsavar az általuk levegő által egymásra gyakorolt köl­csönös káros hatás elkerülése czéljából oly módon van elrendezve, hogy a szár­nyaik (x—x) hossztengelyei (1. és 2. ábra) az (a) forgástengelyhez körülbelül 45° egymáshoz körülbelül 90° alatt haj­lanak, vagy hogy az egyik csavar (b) szárnyai (3. ábra) sugárirányú (d) ka­rok által a másik csavar szárnyain túl

Next

/
Thumbnails
Contents