21965. lajstromszámú szabadalom • Újítások kerékpárokon

- 2 — Azon czélból, hogy a találmánybeli hajtószerkezetnek új tagjai a kerékpár állványzatában elrendezhetők legyenek, a harántrúdnak hátsó oldalánál egy (G) tartót alkalmazunk és a lazán forgatható tárcsáknak vagy kerekeknek (g gl) ágyazatait ezen tartóban rendezzük el. (H) egy támasztó kar, mely az (E) harántrúdnak és (C) csőnek alsó végét öszszekapcsolja, azon czélból, hogy ez által a harántrúdnak azon szakasza, melyhez a (G) tartó csatlakozik, merevíttessék. A hátsó (I) villa csuklósan van kapcsolva (i)-nél a (G) tartónak hátsó ágyazatához, míg ugyancsak az említett villa, hátsó vége közelében (j)-nél szintén csukló közvetítésével csatlakozik a (J) támvillához. Az utóbbinak fölső vége lazán illeszkedik egy a harántrúdhoz mereven kapcsolt tartóhüvelybe s e kettő között, mint ez az 1. ábrán látható, egy (K) rúgó foglal helyet. Ezen elrendezés mellett a forgattyútengeiy ágyazata merőleges irányban mozgást végez a talaj felé és attól vissza s egyszersmind a forgattyútengeiy is mindig váltakozó mozgást végez előre-hátra, hol gyorsabban, hol lassabban a hajtó tengelyforgási sebességéhez és az adott teher nagyságához arányosan. Ezen rázkódtató mozgása a forgattyútengelynek bármily csekély legyen is, mégis elegendő arra, hogy azt a kerékpáros, kinek lábai a pedálon vannak, megérezze. Ennek kiküszöbölése végett a találmány szerint egy előnyösen (1) peremhoronnyal bíró (L) tárcsát alkalmazunk (2. ábra), mely az (I) villának csuklós kapcsolatát képező csapra lazán van szerelve s azonkívül a (gl) ágyazatban, mely a(G) tartó egy részét képezi, egy második (M) tárcsát, illetőleg lánczkereket rendezünk el, míg maga (N) hajtóláncz az ismeretes lánczkerekek körül vezettetik, melyek közül a nagyobb átmérővel bíró (0) lánczkerék a forgattyútengelyen, míg a kisebb átmérővel bíró, a hátsó kerék agyán van elrendezve, mint ez az 1. ábrán látható. Az (N) hajtóláncz befogadására esetleg mindkét laza (L) és (M) tárcsa hornyolással látható el peremén, vagy pedig egyikük fogakkal szerelhető föl és lánczkerékké alakítható át, mint például az 1. ábrán látható (M) kerék. (L) tárcsának szükségszerűleg egyenlő átmérővel kell bírnia a hátsó kerék agyán elrendezett (P) lánczkerékkel és czélszerűen úgy van ágyazva, hogy peremének legkiemelkedőbb pontja magasabban feküdjék az (0) és (P) lánczkerekek peremének legmagasabb pontjánál, úgy hogy a rugalmas keret lengései alkalmával a hajtóláncz az említett (L) tárcsa peremének hornyából ki ne emeltessék. Azon czélból, hogy a hatás ugyanaz legyen, mintha a láncz két tökéletesen egyenlő átmérővel bíró lánczkerék pereme körül futna, mely föltétel mellett a forgattyútengelynek említett rázkódó és lengő mozgásai szükségkép kiküszöböltetnek, a láncz alsó oldala alatt egy lazán forgatható (M) tárcsát vagy lánczkereket rendezünk el oly pontnál, hogy az a lánczot az említett lazán forgatható (L) tárcsa és (0) lánczkerék közé emelje. Ez által biztosítva van az (L) tárcsa alsó peremének a hajtó láncczal való állandó érintkezése, tekintet nélkül a hátsó villának vagy a forgattyútengeiy ágyazatának lengő mozgásaira. A föntebb ismertetett szerkezetnél, továbbá a laza (L) tárcsát és (M) lánczkereket czélszerűen egy kettős (Q) lánczkerékkel is helyettesíthetjük, mint ez a 3. és 4. ábrákon látható, mely szintén lazán forgathatóan van (g) ágyazatban elrendezve és peremének egyik szakaszánál a nagyobb átmérővel bíró (0) lánczkerékkel, míg pereme másik szakaszának segélyével és egy második láncz révén a hátsó kerék agyán elrendezett (P) lánczkerékkel áll kapcsolatban. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítások kerékpárokon, jellemezve az által, hogy a hátsó villarúd csuklós kapcsolatban áll a jármű állványzatával, továbbá hogy az ezen csuklós kapcsolat folytán le- és fölfelé mozogható villa hátsó végénél a hajtókerék agyán