21895. lajstromszámú szabadalom • Patkószög

közepéig terjed; a (d) csatorna és a szög hegye között a domború (c) fölület van elrendezve, melynek konvexitása a pata görbületénél előnyösen nagyobb. A szár hátsó illetőleg belső lapján en­nek egész hosszán az (f) csatorna terjed végig. A szárnak a fejjel szomszédos része (4. ábra) tehát két csatornával bír, a szár alsó része (5. ábra) ellenben egy csatornával és egy konvex fölülettel. Látjuk tehát, hogy a szár vastagsága a széleken a fej irányában fokozatosan na­gyobbodik ugyan, a fejjel szomszédos ré­szén azonban a szár vastagsága (a 2. áb­rában szakadozott vonalakkal föltüntetve) a (d) és (f) csatornák megfelelő kiképzése folytán egyenletes marad, úgy hogy ha a szög a patába van verve, az a pata lágy részeire nem gyakorol oly nagy nyomást, mint az eddigi közönséges patkószögek, a hol is a jelen találmány szerinti szögek­kel megerősített patkó helyéből ki nem mozdíttatik. Az (f) és (d) csatornákat előnyösen ak­ként képezzük ki, hogy a szár középső vastagsága a fej mellett a legkisebb, mi­nek folytán ez a szög sokkal tartósabban erősíthető meg a patában, mint az eddigi közönséges patkószögek. Azonkívül a jelen találmány szerinti szö­gek a pata falán sokkal könnyebben ha­tolnak át, úgy hogy azoknak beverésére sokkal kisebb erő igényeltetik; bevereté­süknél a pata falát nem repesztik meg, a mi pedig a közönséges lapos szögeknél igen gyakran fordult elő. A szög szárának konkáv-konvex részét, mely a pata külső falán hatol át, vagy kifelé görbítjük vagy pedig, mint szoká­sos, szögecsek módjára szétkalapáljuk, a mikor is a csatorna széleit lereszeljük, úgy hogy a szétkalapálandó rész a köze­pén vastagabb marad, mint a széleken, mi­által elérjük, hogy a szétkalapálandó rész a pata falának megrepesztése nélkül ágya­zódik. A jelen találmány szerint kiképezett szög az eddig szokásos lapos szögeknél sokkal erősebb is, úgy hogy az a beverésnél nem tér vagy görbül el oly könnyen hamis irányba. További nagy előnye ezen szögnek az, hogy a szögnek nyaka nem igen ékelődik be a patkó lyukaiba, mivel az oldalas csa­tornáknak, pl. préselés útján való kikép­zésénél a szár a nyak alatt kissé széles­bedik, a mint ez az 1. és 3. ábrákból ki­tűnik. A szög eltörése is csak igen rit­kán fordulhat elő, mivel a (d) és (f) csa­tornák kiképzése folytán keletkezett olda­las bordák a szöget oly hatásosan rögzí­tik a patában, hogy meg sem mozdulhat, nem hogy eltörhessen. A mint a 2. ábrából látható, a szög hosszirányban kissé meg van hajlítva, még pedig akként, hogy a görbület konvex része a szár külső lapja felé essék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Patkószög, jellemezve az által, hogy szárának két szélesebb lapja csatornák­kal van ellátva. 2. Az 1. alatt igényelt patkószög egy foga­natosítási alakja, jellemezve az által, hogy szárának egyik szélesebb lapján a csatorna nem a szár egész hosszán ter­jed végig. 3. Az 1. alatt igényelt patkószög, egy fo­ganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy szárának külső vagyis azon lapja, mely a patkó külső kerülete felé van fordítva, hosszának a fejjel szomszédos részén egy (d) csatornával, a szög hegye felé eső részén pedig egy konvex (e) fölülettel, míg ellenkező lapja egész hosszában vagyis a szög fejétől he­gyéig egy (f) csatornával van ellátva. (1 rajzlap melléklettel.) FALLAE *ÉSZVÉNYTÁRSASAO N TOMDAjA BUDAPESTEM

Next

/
Thumbnails
Contents