21871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázfejlesztők előmelegítésére

- a -tartányát, (b) a csőalakú elgázosítót jelöli, melynek fölső részén kell a gázlángnak keletkezni. A (b) elgázosító előmelegítésére itt gázt használunk, melyet a tüzelőanyagból, mely ezen esetben gazolinból áll, levegőnek a (c) csövön valóbefúvása által állítunk elő. Ezen gázt a (d) toldat fölső részén meggyújtjuk, miáltal az elgázosító fölmelegszik. Mihelyt az elgázosító elegendőképen fölmelegedett, úgy hogy maga fejleszt gázt és ezen gáz meggyuladt, a gyújtólángot azonnal elolthatjuk és így az előmelegítést beszüntethetjük, és pedig az által, hogy a légbevezetést megszakítjuk, mire az (a) tartányban a gázfejlődés megszűnik. A helyett, hogy a levegőt közvetlenül a szájból befújjuk, azt egy (e) nyomólabdával (2. ábra) vagy más alkalmas szivatytyúval is végezhetjük. Nem szükséges, hogy az (a) tartányban lévő tüzelőanyag elgázosítását használjuk az előmelegítésre; e czélra, mint azt a 3. ábrán föltüntetett kivitelből láthatjuk, egy (f) melléktartányt is alkalmazhatunk, mely az (a) tartánnyal közlekedik. A lángzó e mellett a Bunsen-lángzók módjára lehet kiképezve, a mennyiben oldalnyílásokon át levegőt vezetünk be. Mint azt a 4. ábrabeli kivitel mutatja, az (f) melléktartány ugyanazon gázfejlesztő anyag helyett más gázfejlesztő anyaggal is lehet megtöltve, pl. kalcziumkarbiddal, a midőn az acetylén fejlesztésére való vizet egy elzárható (g) tölcséren át vezetjük be. Az előmelegítést széngázzal is eszközölhetjük, melyet az (a) tartányba vezetünk és az elgázosító kellő előmelegítése után ismét elzárunk. A közvetett gázfűtés helyett oly melegforrásokat is alkalmazhatunk, melyek vegybontáson lángképződés nélkül alapulnak. Egy ily készülék az 5. ábrában van föltüntetve, melynél egy (h) tartány oldatlan meszet tartalmaz, mely, mihelyt a (g) tölcséren át vizet vezetünk be, fölmeleg-1 szik és hőmérsékletét az elgázosítóval közli. Az előmelegítés elektromos úton is történhetik, a mennyiben a 6. ábrában föltüntetett kivitel szerint az elgázosító körül egy (i) elektromos fűtőtestet rendezünk el, mely a vezetősodronyokon átbocsátott áram által fölmelegszik. Mindazon eljárásoknál, melyeknél az előmelegítés nem történik nyilt lánggal, a gázlángot természetesen külön meg kell gyújtani. Az előmelegítő lángnak, illetve a gázlángnak meggyújtása elektromos úton egy gyújtópille vagy hasonló segélyével a távgyújtók módjára is történhetik. Hogy lehető gyors előmelegítést érjünk j el, illetve a főlángnak csaknem azonnali meggyúlását idézzük elő, az eljárást odamódosítjuk, hogy az elgázosítandó tüzelőanyagot külön alkalmas készülékkel az előmelegítő láng legmelegebb zónájába emeljük. Egy erre alkalmas készülék példaképen a 7. ábrában van föltüntetve. Az (a) tartányban lévő tüzelőanyagnak fölemelését egy (al)-nél beöntött folyadék (pl. víz) segélyével érjük el, melynek fajsúlya nagyobb, mint a tüzelőanyagé. Mivel ezen emelő folyadékot nyomás alatt vezetjük be, a tüzelőanyag a (b) gázosító csőben, mely czélszerűen egy visszahajlított (bl) ágban végződik, fölemelkedik. Ha ez megtörtént, akkor a leírt módok egyike szerint, pl. a 3. ábrában föltüntetett (c e f) segédkészűlékkel gázt fejlesztünk, mely az (1) nyíl irányában a (dl) köpenyben fölemelkedik és a lángzónyílásnál meggyújtatik. Az előmelegítő láng a (b) elgázosítóban fölnyomott tüzelőanyagot körülveszi, miáltal az így keletkezett gáz a (2) nyíl értelmében egy (b2) Bunsen-lángzóhoz vezettetik, a honnan a (dl) köpenyben fölemelkedik, illetve, mint főláng, elég. A tüzelőanyagnak a gázosítóban való fölemelése természetesen másféle módon is történhetik, pl. rúgók, membránok vagy hasonlók segélyével. Mint a 8. ábra mutatja, a tüzelőanya-