21823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg kezelésére és szárítására

- 3 -dezésen át ment, a tőzegben bizonyos meny­nyiségű nedvesség marad hátra, mely még túlságos sok ahhoz, hogy a tőzeget kellő módon tömbökké sajtolhassuk, mikor azon­ban a tőzeg a (Q R és S) szállítóberende­zés végén a szabad levegőn esik clt, 3; hi­degebb levegővel érintkezésbe jővén, gőz képződik, mely a finoman elosztott tőze­get elhagyja, minek következtében a kü­lönben a tőzegben maradó nedvesség te­temes része eltűnik és a nedvesség meny­nyisége csupán csak a bevezetőleg jelzett 12% körül van. Tehát az eljárásunknál a (Q R és S) szállítóberendezésnek lényeges hatása van, • miután nem csak az erősen fölhevített tő­zeg hőmérsékletét, hanem, — mint azt már jeleztük — a tőzeg nedvesség tartalmát is csökkenti, úgy hogy a tőzeget közvet­lenül a kellő hőmérséklettel és nedvesség tartalommal minden időveszteség nélkül ve­zethetjük a sajtoló berendezésbe. Megjegyzendő, hogy a leírt folyamat folytonos és hogy az egész tömeg ki van téve a levegő hatásának, mielőtt az a vég­leges alakját fölvenné. A gyakorlatban az is kitűnt, hogy az anyag valamivel hosz­szabb ideig, mint egy félóráig mozog a be­rendezésben, míg a sajtót elhagyja. Eme találmányunknál ép oly kevés súlyt fektetünk arra a berendezésre, mely a tő­zeget a gyökerektől, gyeprészektől és más idegen anyagoktól megtisztítja, mint arra a berendezésre, melynek segélyével a tő­zegből a nedvességet eltávolítjuk, mert ezek a berendezésnek kiilön szabadalmak tárgyát képezik. Megjegyezzük azonban, hogy a tőzegnek rétegekben történő kite­rítése igen fontos, valamint az is, hogy ezeket a rétegeket rácsokkal válasszuk el egymástól és hogy így a rétegek között a sajtóban kinyomott nedvesség elfolyhas­sék. Megemlítjük még, hogy az egész beren­dezés, mely az eljárás kivitelére szolgál, legczélszerűbben zárt épületben lehet el­helyezve, hogy a tőzeget télen-nyáron azo­nos viszonyok között dolgozhassuk föl. Hogy a tőzegben lévő nedvesség mennyi­ségét, mikor az a (TI) sajtót elhagyja, egyenletesebbé tegyük, legczélszerűbben egy alkalmas csapokkal és szelepekkel föl­szerelt (tl) gőzcsövet alkalmazunk. Ez a cső elágazásokkal van ellátva, melyek a (t) torkolathoz vezetnek és melyeken át gőzt vezethetünk a tőzeghez, ha azt ta­pasztaljuk, hogy a tőzeg sokkal szárazabb, sem hogy a sajtóban kellő módon földol­gozhatnék. Végül megjegyzendő még, hogy bár az eljárás szerint a fölaprózott tőzeget a le­írt berendezés használatánál az egyik (Q i R) vagy (S) szállítóberendezésből a másikba ; a szabad levegőn hagyjuk áthullani, a tő­zeg átvezetését más módon is végezhetjük és külön víztelenítő berendezéseket, pl. fúvószerkezetet is alkalmazhatunk, hogy a nedvességet tökéletesen eltávolítsuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tőzeg kezelésére és szárítására, az által jellemezve, hogy a nyers tő­zegből először a gyökereket és más idegen anyagokat mechanikus úton el­távolítjuk és a tőzeget egyidejűleg föl­aprózzuk, azután a fölaprózott tőzeget egy sík fölületen kiterítjük és lapos tőzeglepénnyé sajtoljuk, hogy a tőzeg nedvességtartalmát kisebbítsük, eme le­pényeket ismét fölaprózzuk, a fölapró­zott tőzeget a víztartalom kisebbítése czéljából mérsékelten fölhevített övön vezetjük át, azután a benne lévő csomók eltávolítása czéljából újból fölaprózzuk, ily alakban egy erősen fölhevített övön vezetjük át és ezt az eljárást addig folytatjuk, míg a tőzeg teljesen porrá nem alakult és föl nem hevült, mikor is a tőzeget szabadon engedjük a levegőn átesni és újabb lehűtés után tuskókká sajtoljuk. ! 2. Az 1. alatt védett eljárásnál a tőzeg­nek gőzsugárral való kezelése a vég­leges tömbökbe való sajtolása előtt, hogy nedvesség tartalmát a repedezés meggátlása czéljából szabályozzuk. PALLA8 RÉSZVESR TAR8A8AG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents