21815. lajstromszámú szabadalom • Folytonos és önműködő csapágykenő berendezés

— 2 — (h) csúszó pofa egy furatába bedugott (g) peczek által eszközölhető. Az (f) kar a láncz körülforgatását végző berendezést hordja, A rajzbeli kiviteli alaknál, a berendezésnél egy (i) kerék a (k) és (1) lánczkoronggal egy közös tengelyen van és az (f) karba ágyazott közös csap körül forog. Bizonyos távolságban a (k) tárcsától ha sonló módon (k') tárcsa van elrendezve, mely a maga részéről ismét (1') lánczhajtó kerékkel áll összeköttetésben. Az (1), illetve (1') lánczkerekek (m) láncz által vannak egymással kapcsolva, A (k) és (k') tárcsákra (x) láncz van szabadon ráakasztva, mely a kenőanyag szállítására szolgál, oly módon, hogy alsó végével az egyik (c) tartányba merül, míg pályájának fölső részén a (k—k') tárcsák közötti része csekély behajlástól eltekintve vízszintes. Pályájának ezen részén a láncz egy T-alakú csatornán halad át, a melynek egy ága a (k) és (k') tárcsák között az (x) láncz alatt halad el, míg másik ága a láncz körforgási pályájának síkjára merőlegesen. és pedig végével az (o) kenőhüvelyig terjed, mely a (b) csap közepén van elrendezve. Az előzőkben leírt folytonos és automatikus csapágykenés hatásmódja a következő : Az (f) kar oly módon lesz magasság irányban beállítva, hogy az (i) kerék kerülete az (a) tengelyre fölfekszik és ez által forgásba helyeztetik, a minek folytán az (x) láncz is körforgásba jut. Magától értetődő, hogy az (i) kerék rotáczióját oly módon is elérhetjük, hogy az (i) kerék kerületét fogazással látjuk el, a melynek fogaival az (a) tengelyre erősített fogaskerék fogai kapcsolódnak s a mely hajtási mód nagy kenőberendezéseknél . előnyös. A (k) tárcsa forgása bizonyos esetekben a (k') tárcsára pusztán a kenőanyagot szállító (x) láncz által is átvihető, de ez nem eléggé biztos a hatást illetőleg, a mely eshetőséget teljesen elkerüljük az által, hogy a második (k') tárcsa számára egy külön (m) hajtólánczot alkalmazunk, mely (1—1') kerekeken fut végig. Az (x) szállító láncz olajat vesz föl, mi alatt a (c) tartányon halad át, az olajat lánczszemei között lévő hézagokban megtartja és az olaj akkor fog lefolyni, ha a láncz egyik (k) tárcsától a másik (kr

) -tárcsáig vízszintesen halad át. Ezen helyen az olajat az (n) csatorna fogja föl, a honnan az az (o) kenőhüvelybe kerül, a mely egy benne czentrálisan elrendezett és az (a) tengellyel közlekedő (p) cső szádáig lesz megtöltve. A (p) cső fölső vége bevágásokkal van ellátva, és az ez által képződött nyelvek oly módon vannak áthajlítva, hogy ürök keletkeznek, a melyeken át az olaj a csőbe jut, míg a nyelvek maguk esetleg az olajban lévő idegen testeket fogják föl és tartják vissza. Ha az (x) láncz (o) kenőhiivelyt erősebben táplálja, a mint ezt a fogyasztás megkívánta, úgy ezen hiány könnyen elkerülhető (q) korongocska által, a mely az (f) karon csuklósan alkalmazott emeltyűn van elrendezve és a melyet csupán a láncz fölemelkedő részéhez kell szorítani, hogy az kevésbé merüljön a (c—c) tartányba és így kevesebb olajat emeljen, mielőtt vízszintes helyzetbe jutna. Mivel a lánczról lecsöpögő, valamint az (a) tengelyről leadott olaj a (c) tartányba jut vissza, úgy az olajfogyasztás a minimumra lesz redukálva kellő kenés mellett, SZABADALMI IGÉNY. Csapágykenő berendezés egy végtelen, a kenendő forgó közeg által az (i) súrlódó vagy fogaskerék közvetítésével körmozgásba helyezett (x) kenőláncczal, jellemezve két egymás mögött egj síkban elrendezett az (i) kerék által mozgásba hozott (k—k') lánczkorong által, melyek fölött fut az (x) kenőláncz, jellemezve továbbá a két (k—k') lánczkorong között elrendezett T-alakú ;(n) csatorna által, a melybe az olaj az e helyen horizontálisan futó kenőlánczról egyenletesen lecsöpög, és jellemezve végül az